Nagyon úgy néz ki, hogy az oroszok komoly ellenlépéseket terveznek a nyugati nagyhatalmak ellen, amelyek zsinórban foglalják le azokat a tankereket, amelyekkel Moszkva a nemzetközi szankciók alá eső olajat és földgázt exportálja. A lefoglalt hajók az úgynevezett árnyékflottához tartoznak. Most az egyik ilyen LNG úszóterminálon két géppuskát fedeztek fel, amit a Kreml valószínűleg figyelmeztetésnek szánt, mert nem akar a jelentős bevételétől elesni.
Az orosz „árnyékflotta” hajóinak lefoglalása a gyakorlatban többféleképpen történhet, attól függően, hogy milyen jogalapon járnak el az adott ország hatóságai.
A leggyakoribb eset az, hogy amikor egy hajó belép egy nyugati ország kikötőjébe vagy felségvizeire, ekkor a parti őrség, a vámhatóság emberei felszállnak a fedélzetére, ellenőrzik az okmányokat, a biztosítást, a műszaki állapotot és a tulajdonosi hátteret. Ha súlyos szabálytalanságot találnak – például nincs érvényes felelősségbiztosítás, hamisították a dokumentumokat, vagy megsértették a szankciókat –, a hajót nem engedik továbbhaladni. A kikötőben marad, gyakran őrökkel felügyelve. A legénység általában a fedélzeten tartózkodhat, de nem indulhat tovább.
Ha a hatóságok arra a következtetésre jutnak, hogy a hajó közvetlenül megsértette a szankciókat – például szankcionált orosz olajat szállított tiltott módon, vagy egy szankciós listán szereplő személy vagy vállalat tulajdonában áll –, bírósági eljárás indulhat.
Ez komoly problémát okozhat az orosz olajexport szankciós elkerülési „politikájában”. Idén január 7-én az Egyesült Államok őrizetbe vette a Marinera tankert az Atlanti-óceán északi részén, január 20-án pedig a Sagitta tankert a Karib-térségben. Június 2-án Franciaország Nagy-Britannia támogatásával lefoglalta a Tagor olajszállító tartályhajót az Atlanti-óceánon. Június 25-én a franciák őrizetbe vették a Deliver tankert Szicília partjainál. És ez a lista nem is teljes.
Ez a helyzet azonban lehet, hogy megváltozik. Az amerikai Time magazin fotósának sikerült lencsevégre kapnia a Vaszilevszkij marsall LNG úszóterminálálon egy géppuskát. Később kiderült, hogy van a fedélzeten egy másik ugyanilyen fegyver. Patrick Bolder, a Hágai Stratégiai Tanulmányok Központjának védelmi szakértője szerint ez egyértelmű jelzés a NATO számára: Ne lépjetek a fedélzetre, mert ez háborúhoz vezethet.
A hírszerző tisztviselő megjegyezte, hogy egy olyan hajó felfegyverzése, mint a Vaszilevszkij marsall, figyelmeztetés lehet az európai országoknak, hogy ne szálljanak fel az orosz árnyékflotta más hajóinak feddélzetére sem.
Az orosz „árnyékflottával” a nyugati hatalmak „árnyékháborút” vívnak. A „szellemflotta” általában régi, 15-20 éves tankerekből áll, ezek nehezen beazonosítható tulajdonosi háttérrel rendelkeznek, úgy, mint például offshore cégek, „kényelmes” zászló alatt közlekednek, vagyis olyan országokban vannak bejegyezve, ahol lazábbak a hajózási szabályok, a megszokottól eltérő alternatív biztosítókat és pénzügyi szolgáltatókat vesznek igénybe.
Oroszország esetében az árnyékflotta azt szolgálja, hogy a kőolajat és a cseppfolyósított földgázt továbbra is el tudja adni olyan országoknak, mint például India vagy Kína, anélkül hogy a nyugati szankciók teljes mértékben akadályoznák a szállítást.
Moszkva tengeri úton exportált kőolajának többségét ma már árnyékflottának tekintett hajók szállítják. Számos elemzés szerint ez az arány 60–80 százalék között mozgott, útvonaltól és időszaktól függően. Oroszország teljes nyersolaj-exportja továbbra is jelentős: naponta körülbelül 4–5 millió hordó nyersolajat ad el tengeri útvonalon keresztül. Ha ehhez hozzászámítjuk a finomított olajtermékeket (gázolaj, fűtőolaj stb.), a tengeri export aránya még ennél is nagyobb.
Ez azt jelenti, hogy az árnyékflotta naponta több millió hordó orosz olajat és olajterméket szállíthat. Éves szinten ez több mint egy milliárd hordó olajat jelenthet.
Oroszország számára nem problémamentes a szankciók kijátszása. A szankciók ugyanis növelték Oroszország szállítási- és biztosítási költségeit, valamint kedvezményes árak bevezetésére kényszerítették az olaj értékesítésekor, de nem állították le az exportot. Az orosz olaj fő vásárlói továbbra is elsősorban India, Kína és Törökország.
Összességében tehát az árnyékflotta üzemeltetése nem tette lehetővé, hogy Oroszország több olajat termeljen, viszont a nyugati szankciók ellenére is fenn tudta tartani exportjának jelentős részét, bár magasabb költségekkel és jellemzően alacsonyabb értékesítési áron.
Viszont nem tisztázott, hogy a Vaszilevszkij marsall LNG úszóterminál felfegyverzése, egy egyszeri, elszigetelt akció, vagy pedig egy szélesebb terv első szakasza volt. Mindenesetre egy nem hadicélú hajó felfegyverzése biztos, hogy nem jó előjel a jövőre nézve.
