Külföld
Képes lesz-e Ukrajna katonailag visszafoglalni a Krímet?
Az oroszok az ukránokat a Krímben a megszállóknak tekintenék, Kijev csapatainak számos nehézséggel kellene szembenéznie
A címben levő kérdésre elsősorban harcászati szempontból kell keresni a választ. A földrajzi körülmények egyáltalán nem kedveznek egy Krím elleni inváziónak. A térképre pillantva azt látjuk, hogy a félszigetet egy széles földsáv köti össze a szárazfölddel. Ez elméletileg lehetőséget adna egy nagyobb létszámú és páncélozott harci járművekkel felszerelt katonai invázióra. Csakhogy a kérdéses terület nagy része mocsaras, amely így inkább csapdát jelentene a támadó félnek, nem pedig lehetőséget egy nagyobb támadásra.
A Krím keleti oldalán az egyetlen biztonságos út a Kercsi-hídon át vezet Oroszországba.
Egy fegyveres erő számára csak az egyetlen útvonal kínálkozik, egy keskeny sáv a félsziget nyugati oldalán. Viszont tudjuk, hogy mi történik egy szűk sávban előrejutni próbáló katonai oszloppal, ha az ellenség területén be van szorítva a manőverezési lehetőség nélkül.
Mindez azt jelenti, hogy minden támadó rohamosztagos erőnek légi és tengeri úton kellene érkeznie a félszigetre. Ez Ukrajna számára nem kecsegtetne nagy sikerrel, mivel nagyon korlátozott képességű légi és tengeri erőkkel rendelkezik.
Figyelembe kell venni azt is, hogy a Krím lakosságának ma már 80 százaléka orosz. Miután Moszkva 2014-ben annektálta a félszigetet, különböző módokon ösztönözte az „anyaországban„élő oroszokat, hogy a Krímbe költözzenek. Sokan meg is tették. Így az ott élők többsége az ukrán katonai erőket valószínűleg nem fogadná szívesen. Az ukránokat megszállóknak tekintenék, akiket ellenséges lakosság vesz körül.
Így egy ukrán inváziós hadseregnek számos nehézséggel kellene szembenéznie. Viszont Ukrajna a félsziget stratégiai fontossága miatt nem akar lemondani a Krímről. A Kercsi-szoros 2014 tavaszán került orosz ellenőrzés alá. Moszkva így gyakorlatilag teljhatalmú urává vált az Azovi-tengernek.
A Kreml kettészakította az ukrán tengerpartot keleti, illetve nyugati részre.
A Krím elvesztésével fennáll annak is a lehetősége, hogy Ukrajna jégmentes kikötők nélkül marad. A Fekete-tenger északi részén a tengervíz viszonylag kevésbé sós – tehát könnyebben befagy, mint a jelentősebb mennyíségű sót tartsalmazó víz – a beleömlő Duna, Dnyeszter, Dnyeper és Don folyó miatt.
Moszkva érdekeiről elég, ha csak annyit mondunk el, hogy a krími Szevasztopolban van az orosz Fekete-tengeri flotta főhadiszállása. A Kreml Ukrajna függetlenné válása után szerződést kötött Kijevvel, hogy a bázis státusza érintetlen marad.
Abban az esetben, ha Ukrajna képes lenne visszafoglalni a Krímtől északra fekvő területeket és csak a Kercsi-híd maradna meg Oroszország és a Krím közötti összeköttetésként, az orosz katonai pozíció tarthatatlanná válhat és az is lehet, hogy fel kellene adni a félszigetet.
A Krímben tartózkodó orosz állampolgároknak ekkor választaniuk kellene: elfogadják Ukrajna fennhatóságát, vagy elhagyják a lakóhelyüket.
Különböző ukrán verziók születtek arról, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére, mégis hogyan lehetne a Krímet visszaszerezni. Többek között azt is tervezik, hogy Herszontól délre dróntámadásokkal elválasztják az orosz erőket Moszkva csapatainak főállományától. A harci helyzet jelenlegi állását tekintve erre kevés az esély – számolt be az elképzelésről a Reuters. A brit hírügynökség alig néhány nappal ezelőtt számolt be Kijev tervéről.
Egy másik terv azonban reálisabbnak tűnik, de óriási kockázattal jár. Kijev az Egyesült Államoktól HIMARS rakétákat kapott, amelyekkel el tudja érni a krími célpontokat – írja a The New York Times. Ukrajna más csapásmérő fegyverzethez is hozzájutott. Például HAWK légvédelmi rakétákhoz és Stinger harci gépek ellen bevethető vállról indítható rakétákhoz is – erről az European Pravda írt.
Az ügyben az orosz álláspontot ismerve, ha ezekkel a fegyverekkel Ukrajna megtámadná a Krímet, az egyet jelentene a háború eszkalációjával.
Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is kijelentette, hogy Moszkva semmiképpen nem adja fel a Krím-félszigetet – a témát az AP hírügynökség dolgozta fel részletesen.
Ez a határozott orosz álláspont kétségessé teszi, hogy a nagy ívű ukrán tervek mennyire mozognak a realitás talaján. Ha az ukránok bármilyen sikert akarnak elérni a következő támadásukkal, akkor előtte el kell zárniuk az orosz utánpótlási vonalakat. Ez lehetséges a már fent említett csapásmérő fegyverekkel, illetve el kell foglalniuk a Krímtől északra lévő területeket.
Az ukránok elvághatják a Krímbe vezető áramszolgáltatás nagy részét és az összes édesvízi ellátást. A következő lépés a Kercsi-szoros hídjának és a hozzá tartozó négy Sztálin-korabeli kompnak a megsemmisítése lenne, teljesen elvágva a Krímet az orosz „anyaországtól”.
Jelen állás szerint, lehet, hogy az ukrán tervek jól mutatnak a katonai tervezőasztalon, de Kijev súlyos hibát követne el, ha bármi okból alábecsülné az orosz haderő képességeit.
Nem is beszélve arról, hogy az orosz elnök szívós kitartása, a Krím megtartása mellett, több mint figyelmeztetésnek számít.
