Az ENSZ főtitkára bocsánatot kért a haitii bandák áldozataitól

A fővárosban, Port-au-Prince-ben egy több mint 1250 menekültnek otthont adó korábbi iskolai épületben élők arról beszéltek Antonio Guterresnek, hogy milyen volt az életük az elmúlt mintegy két évben a táborban.

Az egyik nő elmondta, hogy 2024 novemberében érkezett négy gyermekével a táborba, miután mindenét elvesztette. Beszámolójából kiderültek az ottlét nyomasztó körülményei. "Ötven ember él egy teremben, tíz család, semmi magánszféra" - ecsetelte a nő a körülményeket, míg egy másik kártevőkről és a poloskákról beszélt, valamint arról, hogy a gyerekek nem járhatnak iskolába.

Guterres azt mondta: "Elnézést kérek, hogy nem sikerült mozgósítanom a nemzetközi közösséget". "Tudjuk, mennyit szenvedtek, elsősorban azért vagyok itt, hogy meghallgassam önöket" - folytatta, egyben sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az ENSZ 2026-ra szóló, 880 millió dollárra rúgó humanitárius segélyprogramjának kevesebb mint egynegyedére van pénzügyi fedezet.

Ezek a nők Haitin azon mintegy 1,5 millió ember közé tartoznak, akik az ENSZ szerint a helyi erőszak miatt kényszerültek elhagyni otthonukat. A mintegy 11 milliós lakosság mintegy fele szintén súlyos élelmezésbiztonsági helyzetben van.

"Túl sok haiti ember számára minden egyes nap a túlélésért folytatott küzdelemről szól" - hangoztatta Guterres. "A világnak nincs joga elfordítani a tekintetét" - tette hozzá, és a nemzetközi közösség közönyét "a legnagyobb szégyennek" nevezte.

Az ENSZ főtitkára kedd reggel érkezett Haitire. Legutóbb 2023 júliusában járt Port-au-Prince-ben. Mostani látogatásán felkereste a Vertieres-tábort is, ahol a helyi Bandák Elleni Erő (FRG) első kontingenseit fogadják. Programjában szerepelt a katonai szállások megtekintése, valamint találkozó Erdenebat Batsuuri tábornokkal, aki nemrég vette át a haderő parancsnoki posztját.

Az FRG kevesebb mint ezer főből áll, tagjai Csádból, Mongóliából, Jamaikából, Guatemalából és El Salvadorból származnak. A szegény karibi ország már régóta politikai, gazdasági és biztonsági válságot él át, de a helyzet az elmúlt években jelentősen romlott. A közelmúltban a rendfenntartó erők - a haiti rendőrség bevonásával, valamint külföldi magáncégek által végrehajtott dróncsapásokkal - és az önvédelmi csoportok fellépései révén sikerült megfékezni a bandák terjeszkedését a fővárosban, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa által megbízott szakértők áprilisban közzétett legfrissebb jelentése szerint 90 százalékban ellenőrzésük alatt tartanak.