Tajvan Himars rakétákat lőtt ki Kína felé

Tajvan először telepített mobil Himars rakétaindítókat nyugati partjáról a Kínával közös szoros felé. Egy kétnapos gyakorlat során Taichung közelében a tajvani fegyveres erők 32 tesztrakétát lőttek ki. A Wall Street Journal (WSJ) szerint az indítóállás egy olyan partszakaszon található, amelyet a kínai csapatok potenciális leszállóhelyének tekintenek.

A gyakorlat célja az volt, hogy szimulálja az ellenséges kétéltű erők Tajvan elleni támadását. A tajvani nemzetvédelmi minisztérium szerint a manőver a csapatok valós helyzetekre való felkészítését és a harci kiképzés gyakorlását szolgálta realisztikus körülmények között. A HIMARS rakétarendszer mellett a tajvani fejlesztésű Thunderbolt-2000 többszörös rakétaindító rendszert, amerikai Paladin tarackokat és páncéltörő rakétákat is bevetettek.

Jelzés Pekingnek és Washingtonnak

Korábban Tajvan csak egy délkeleti parton található teszthelyen tesztelte a rendszert, ahol a rakétákat a Csendes-óceán felé indították. Ezúttal a sziget nyugati oldaláról, közvetlenül Kínával szemben lévő vizek fölé indították őket.

A brit The Telegraph újság szerint ennek nagy szimbolikus jelentősége van. A rakéta lelövése így kétirányú üzenetként jelenik meg: Peking felé, hogy egy támadás költséges lehet, Washington felé pedig, hogy Tajvan felkészült az önvédelemre.

„Ez azt jelzi a kínaiaknak, hogy kemény csapás éri őket, ha megpróbálják átkelni a szoroson – és sokkal kevesebb hajójuk lesz, mint amennyivel eredetileg” – mondta Grant Newsham volt amerikai tengerészgyalogos a WSJ-nek. Különböző beosztásokban szolgált az Indo-Csendes-óceáni térségben.

A most tesztelt rakétavetőknek kevesebb mint 15 kilométeres hatótávolságuk volt. Tajvan rendelkezik a Himars rendszerhez szükséges lőszerrel is, amely képes elérni a kínai szárazföldön lévő célpontokat. A rakétavetőket Tajvan védelmi stratégiájának kulcsfontosságú elemének tekintik. Céljuk, hogy mobil és viszonylag olcsó rendszerekkel szembeszálljanak a jelentősen nagyobb kínai hadsereggel.

Tajpej szerint Tajvan 2024 végén kapta meg első 11 Himar rendszerét. További 18 várhatóan idén követi majd. Ezenkívül az Egyesült Államok decemberben további 82 hordozórakéta és egyéb felszerelés eladását hagyta jóvá. Egy 14 milliárd dolláros (körülbelül 12 milliárd eurós) amerikai fegyvercsomag azonban jelenleg függőben van. Donald Trump elnök a májusi Hszi Csin-pinggel folytatott találkozója után „jó alkualapnak” nevezte ezt Kínával szemben.

Magán Tajvanon is vitatott a védelmi képességek bővítése. Bár a parlament májusban elfogadott egy több mint 20 milliárd euró értékű katonai csomagot, az jelentősen kisebb volt, mint amit a kormány tervezett. Továbbá Washington a védelmi kiadások növelését szorgalmazza - írja a focus.de.