Külföld

Így akarja megvédeni a NATO a balti államokat

Keleti szárny átszervezés alatt

A NATO átszervezi keleti védelmét. Egy további hadtesttel kívánják gyorsabban csapatokat telepíteni Lettországba és Észtországba vészhelyzet esetén.

Így akarja megvédeni a NATO a balti államokat
A NATO mindig megvédi tagállamait
Fotó: AFP/NurPhoto/Lorenzo Di Cola

A szövetség gyorsabban szeretné biztosítani a balti államokat vészhelyzet esetén. A Reuters hírügynökség jelentése szerint erre a célra egy további hadtestet hoznak létre. Ennek célja, hogy lehetővé tegye a csapatok gyorsabb bevetését Lettországba és Észtországba egy esetleges orosz háború esetén.

Jelenleg a három balti államban és Észak-Lengyelországban állomásozó NATO-erők egy szczecini (Lengyelország) többnemzetiségű parancsnokság irányítása alatt állnak. A tervezett változás jelentősen megváltoztatná ezt a parancsnoki struktúrát. A jelentés szerint figyelembe veszi a balti államok különleges helyzetét. Az Ukrajna elleni orosz támadás óta még inkább központi szerepet kapnak a szövetségi tervezésben.

Új hadtest Lettország és Észtország számára

Egy katonai képviselő az új hadtest célját úgy jellemezte, hogy lehetővé teszi a „tömeg gyorsasággal” bevezetését. Ez nagyobb erők gyorsabb bevetésére utal válság vagy háború esetén. Ez különösen igaz egy olyan régióra, amelyet sekély mélysége miatt katonailag különösen sebezhetőnek tartanak.

A jelentés szerint Németország és Hollandia megállapodást kötött a NATO-val arról, hogy a münsteri német-holland hadtestre bízzák Lettország és Észtország védelmét. Egy teljes mértékben működőképes hadtest jellemzően három hadosztályt, körülbelül 40 000-60 000 katonával irányít. Békeidőben elsősorban egy magstruktúrából áll, amely olyan ágakat foglal magában, mint a tüzérség, a légvédelem, a mérnöki és az orvosi erők. Ez a struktúra szükség szerint gyorsan bővíthető.

A végrehajtással kapcsolatos számos részlet továbbra sem tisztázott.

A Reuters szerint a közelmúltban nem volt világos, hogy elegendő úgynevezett hadtestcsapat áll-e rendelkezésre. Ezek azok a képességek, amelyek a nagyszabású bevetéshez szükségesek. Németország és Hollandia most más partnerekkel együtt fejleszti ezeket a képességeket.

Az, hogy mikor lép hivatalosan hatályba a döntés, továbbra sem világos. Az sem ismert, hogy hány katona lenne az új parancsnokság alatt konfliktus esetén. A holland védelmi minisztérium kijelentette, hogy a hadtest elosztása még véglegesítés alatt áll. A német védelmi minisztérium a NATO-val folytatott konzultációkra hivatkozva nem kívánt nyilatkozni. A szövetség maga jelentette be, hogy később nyilatkozatot ad ki.

Kapcsolódó írásaink