Külföld

Vitték volna, de nem értek célba az ukrán bombák

Sikeres volt az FSZB

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a belorusz Állambiztonsági Bizottsággal (KGB) közösen megakadályozott egy arra irányuló ukrán kísérletet, hogy Oroszországba több mint ötszáz robbanószerkezetet csempésszenek be terrorcselekmények elkövetése céljából.

Vitték volna, de nem értek célba az ukrán bombák
Csak a romok szaporodnak
Fotó: AFP/NurPhoto/Nina Liashonok

Ezt Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója jelentette ki a FÁK-tagállamok biztonsági és titkosszolgálati vezetőinek tanácsának keddi moszkvai ülésén. Az orosz elhárítás főnöke szerint Európa Ukrajnát új fegyvertípusok tesztelésének, a katonai mesterséges intelligencia fejlesztésének, valamint az „idegen zászló” alatt folytatott háború új formáinak és módszereinek kísérleti terepévé tette. Mint mondta, az ukrán titkosszolgálatok a szomszédos államok területéről szabotőröket és terrortámadáshoz felhasználható eszközöket igyekeznek Oroszországba bejuttatni.

Bortnyikov Ukrajnát Európa legnagyobb fegyvercsempész központjának nevezte és azt mondta, hogy az ukrán bűnszervezetek bekapcsolódtak a szintetikus kábítószerek gyártásába, bevételeik egy részét pedig oroszországi terrortámadások végrehajtóinak beszervezésére fordítják. Állítása értelmében az Európai Unió tagállamainak titkosszolgálatai humanitárius projektek álcája alatt erősítik jelenlétüket a FÁK-országokban, a civil társadalom intézményeinek fejlesztése, az oktatás, a migráció és a környezetvédelem területén. A non-profit szervezetekből a titkosszolgálatok figyelemmel kísérik az egyes országokban kialakult helyzetet, tiltakozó mozgalmakat szerveznek, és beépítik ügynökeiket a hatalom szintjeire.

Mint mondta, a kémszervezetek támogatják az oktatási és közigazgatási csereprogramokat, hogy segítsenek a nemzeti elitek olyan új nemzedékének kinevelésében, akik a Nyugat stratégiai céljainak megvalósítására törekednek, a közösség országai érdekeinek és biztonságának rovására. Bortnyikov szerint a nyugati hírszerzés áll azon programok mögött, melyeknek célja egy digitális laboratóriumokból álló hálózat létrehozására a FÁK területén. Ezek feladata az lenne, hogy a mesterséges intelligenciára támaszkodva megalkossák a lakosság jellemző magatartási profilját, azonosítsák a társadalomi feszültségpontokat, és modellezzék különböző külső tényezőkre - így a hatósági intézkedésekre - adott társadalmi reakciókat. Az FSZB főnöke azt állította, hogy a NATO folytatja a célzott hatású biológiai fegyverek kifejlesztését az ázsiai-csendes-óceáni térségben, Afrikában és Latin-Amerikában, és biolaboratóriumok a FÁK-országokban is működnek.

Beszámolója értelmében nyugati titkosszolgálatok Szíriából átszállított fegyvereseket - köztük a FÁK-országokból származókat - szándékoznak bevetni az Irán elleni harci műveletekben, ami növeli a terrorfenyegetést a FÁK-országokban is. Rámutatott, hogy az Irán körüli konfliktus eszkalációja az egész iszlám világ destabilizálódásával fenyeget, ami kihat a FÁK-országok biztonságára is. Riasztó jelnek minősítette, hogy az amerikai-izraeli szövetség likvidálta Irán legfelső vezetését. Hozzátette, hogy az áldozatok tartózkodási helyét egyebek között a teheráni videomegfigyelő rendszerekbe beépített szoftveres „jelölők” segítségével derítették ki. Bortnyikov arra figyelmeztetett, hogy a nyugati MI-technológiák bevezetése kibertámadásokkal szembeni sebezhetőséghez vezethet FÁK-országban, és kockázatot jelent ezen országoknak a vezetése számára.

Érdemesnek mondta elgondolkodni azon, vajon miért érdekli a nyugati országokat a digitális innovációik erőltetett bevezetése a FÁK-országok stratégiailag fontos gazdasági ágazataiba, és főleg a kommunikáció és államirányítás rendszereikbe. Az FSZB-főnök szerint a döntéshozatali rendszerekben való felhasználásra szánt külföldi mesterséges intelligencia modelljeinek átláthatósága nem garantált, mint ahogy a teljesen digitális országirányítási mechanizmusok megbízhatósága sem egy esetleges válság esetén. Azt hangoztatta, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése növeli a bioterrorizmus kockázatát. Bortnyikov célszerűnek nevezte az afganisztáni tálibokkal való konkrét együttműködést a kábítószerkereskedelem elleni küzdelemben.

Rámutatott, hogy az afgán kábítószerkereskedők is átállnak a szintetikus drogok gyártására, és kialakulóban egy délkelet-ázsiai - afganisztáni - iráni kábítószergyártási övezet. Szükségesnek nevezte a tálibokkal a terrorelhárítás terén való kapcsolattartást is, mivel az Iszlám Állam afganisztáni fiókja, a Vilajat-e-Horaszan „a brit titkosszolgálatok aktív támogatásával” tádzsik, üzbég, kirgiz és kazah állampolgárok, valamint Oroszországban dolgozó migránsok körében toboroz harcosokat.

Kapcsolódó írásaink