Külföld
Putyin figyelmeztette Örményországot: kockázatos az EU-hoz való közeledés
Putyin kijelentéseiben Ukrajnára is utalt, amikor arról beszélt, hogy Moszkva konfliktusa Kijevvel azután éleződött ki, hogy Ukrajna szorosabb kapcsolatokat kezdett keresni az Európai Unióval. Több elemző szerint ez burkolt figyelmeztetésként értelmezhető a posztszovjet térség államai számára.
Oroszország és Örményország kapcsolata a Szovjetunió felbomlása után is stratégiai jelentőségű maradt.
Örményország tagja lett az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének és az Eurázsiai Gazdasági Uniónak, miközben Oroszország katonai bázist tart fenn az örményországi Gjumriban. Moszkva évtizedeken keresztül az örmény hadsereg legfontosabb fegyverszállítója volt.
A Dél-Kaukázus Oroszország számára hagyományosan kiemelt geopolitikai jelentőséggel bír. Az orosz stratégiai gondolkodásban régóta fontos szerepet játszik a szomszédos államok feletti befolyás fenntartása, különösen annak érdekében, hogy Moszkva elkerülje saját regionális elszigetelődését és korlátozza a nyugati szövetségi rendszerek térnyerését a volt szovjet térségben.
Az orosz–örmény viszony romlásának egyik legfontosabb fordulópontját a Hegyi-Karabah körüli konfliktus jelentette. A 2020-as háború során Azerbajdzsán török támogatással jelentős területeket foglalt vissza az örmény erőktől. Bár Oroszország közvetített a felek között, Örményországban sokan elégtelennek tartották Moszkva támogatását.
A bizalomvesztés tovább mélyült 2023-ban, amikor Azerbajdzsán gyors katonai művelettel gyakorlatilag teljes ellenőrzést szerzett Hegyi-Karabah felett. A térség örmény lakosságának többsége ezt követően elmenekült. Az örmény vezetés és a közvélemény egy része úgy vélte, hogy Oroszország nem teljesítette biztonsági kötelezettségeit, miközben figyelmének jelentős részét az ukrajnai háború kötötte le, ezért Jereván felfüggesztette részvételét a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetén – jelentette az Armenpress örmény hírügynökség.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök az elmúlt években fokozatosan igyekezett csökkenteni országa egyoldalú függőségét Oroszországtól.
Jereván több közös hadgyakorlatot lemondott Moszkvával, bírálta a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének működését, és erősítette kapcsolatait az Európai Unióval, valamint az Egyesült Államokkal. Az Európai Unió megfigyelő missziót küldött az örmény–azeri határ térségébe, amit Moszkva fenntartásokkal fogadott.
Az örmény vezetés többször jelezte, hogy hosszabb távon nyitott lenne az európai integráció irányába történő közeledésre. Ezzel kapcsolatban jelentős diplomáciai lépés volt, hogy 2024. április 5-én Brüsszelben Pasinján tárgyalt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel. A megbeszélés célja az volt, hogy miként növeljék az EU–amerikai támogatást Örményország gazdasági-biztonsági együttműködésének erősítésére. Moszkva ezt már Jereván nyílt geopolitikai közeledésként értelmezte a Nyugat felé – írta a Reuters.
Májusban EU–örmény csúcstalálkozót is tartottak, ezt követően pedig az Európai Politikai Közösség képviselői találkoztak Jerevánban.
A geopolitikai versengés mellett energetikai kérdések is előtérbe kerültek. Az Egyesült Államok és Örményország februárban polgári célú nukleáris együttműködési megállapodást írt alá, amelynek célja az örmény energiafüggőség Oroszországtól való csökkentése. A program akár kilencmilliárd dollár értékű beruházást is magában foglalhat – a Bloomberg beszámolója szerint.
Mindeközben Örményország gazdaságilag továbbra is szorosan kötődik Oroszországhoz. A kétoldalú kereskedelmi forgalom 2024-ben rekordot döntött: elérte a 12,4 milliárd dollárt, ami 56,5 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest – jelentette az Armstat, az örmény statisztikai hivatal.
Az ország energiaellátásának jelentős része orosz kézben van, sok örmény dolgozik Oroszországban, az onnan érkező hazautalások pedig fontos szerepet játszanak az örmény gazdaságban.
A kétoldalú kereskedelem az ukrajnai háború kezdete óta több területen még növekedett is.
Elemzők szerint emiatt Örményország számára rendkívül összetett és kockázatos feladat lehet a külpolitikai orientáció átalakítása. Jereván egyszerre próbálja megőrizni gazdasági és biztonsági kapcsolatait Oroszországgal, miközben szélesíteni kívánja nemzetközi mozgásterét és kapcsolatait a Nyugattal.
Az orosz–örmény kapcsolatok jelenleg átmeneti és bizonytalan szakaszban vannak. A következő évek egyik meghatározó kérdése lehet, hogy Örményország miként tud egyensúlyt teremteni Moszkva hagyományos befolyása és az Európai Unióval való szorosabb együttműködés között.
