Külföld

Bohózat a Raúl Castro elleni amerikai vád

Kuba nem mond le az önvédelemhez fűződő elidegeníthetetlen jogáról sem

Bruno Rodriguez, a karibi szigetország külügyminisztere szerdán az X-en elítélte az Egyesült Államok kormányának bohózatát, amely törvénytelen és illegitim vádat hozott fel a kubai forradalom egyik vezetőjével, Raúl Castro Ruz tábornokkal szemben.

Bohózat a Raúl Castro elleni amerikai vád
Bruno Rodriguez kubai külügyér
Fotó: AFP/Adalberto Roque

„Ez egy olyan akció, amely hazugságokat terjeszt, és arra irányul, hogy elkendőzze a jól dokumentált történelmi tényeket azokról az eseményekről, amelyek oda vezettek, hogy Kuba légterében jogszerű önvédelem keretében lelőttek a +Testvérek segítségre sietnek+ nevű terrorista szervezethez tartozó két repülőgépet” - tette hozzá.

A kubai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok tevékenységének célja „felerősíteni a hazúg narratívát, és igazolni a kubai nép elleni agresszió felerősítését”.

Rodriguez úgy fogalmazott, hogy ezeket az intézkedéseket „ugyanaz a kormány hozza, amely részt vett a Kuba elleni terrorcselekmények és erőszakos cselekmények szervezésében és végrehajtásában a saját területéről, és amely nemrég közel 200 embert ölt meg bírósági eljárás nélkül a Karib-tenger és a Csendes-óceán nemzetközi vizein a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos feltételezett kapcsolatok miatt”.

Hangsúlyozta, hogy „Kuba nem mond le az önvédelemhez fűződő elidegeníthetetlen jogáról”. Leszögezte egyben, hogy határozottan támogatják Raúl Castrót, „és rendíthetetlenül elkötelezettek a haza, a forradalom és a szocializmus védelme mellett”.

Az Egyesült Államokban szerdán nyilvánosságra hozott vádak szerint a 94 éves Raúl Castro volt kubai elnöknek egyebek között négy rendbeli gyilkosság miatt kell felelnie. Todd Blanche amerikai ügyvivő igazságügyi miniszter szerint a vádemelés középpontjában az az 1996-os eset áll, amikor Kuba lelőtte egy kubai emigráns csoport repülőgépeit.

A kubai légierő 1996. február 24-én lőtte le a miami székhelyű „Brothers to the Rescue” (Testvérek segítségre sietnek) kubai emigráns aktivista szervezet két repülőgépét a kubai partok közelében. Havanna szerint a Cessna repülőgépek beléptek a kubai légtérbe, az ENSZ légügyi szervezete azonban arra a következtetésre jutott, hogy a gépek nemzetközi vizek felett repültek. A halottak közül többen amerikai állampolgárok voltak.

Castro 2018-ban mondott le elnöki tisztségéről, 2021-ben pedig a Kommunista Párt éléről, és azóta nem vesz részt a napi politikában. Fidel Castro öccseként és az 1959-es forradalmi generáció egyik utolsó alakjaként azonban továbbra is nagy tekintélynek örvend az országban. Miguel Díaz-Canel jelenlegi elnök kulcsfontosságú tanácsadójaként tartják számon, és továbbra is komoly befolyással bír a kubai fegyveres erőkben.

Az Egyesült Államok és Kuba közötti kapcsolatok az 1959-es forradalom óta feszültek, és Donald Trump amerikai elnök visszatérése óta tovább romlottak: Trump 2025 januári hivatalba lépése után azonnal visszahelyezte Kubát az Egyesült Államok terrorizmust támogató államok listájára.

Kapcsolódó írásaink