Trump fokozza a nyomást

Közel egy évtizede nem volt ilyen magas szintű amerikai tisztviselői látogatás Kubában, amely most egy olyan időszakban történt, amikor Donald Trump amerikai elnök felvetette a potenciális katonai akciók gondolatát is. Emellett Kuba gazdasági válsága is tovább mélyül az amerikai kormányzat szigorú, többek között az üzemanyagra vonatkozó korlátozásai miatt. Kuba elnöke az utóbbi napokban többször is határozottan szólított fel az amerikai katonai agresszióval szembeni ellenállásra – írja a CNN.

A külügyminisztériumi küldöttség hangsúlyozta: fogy az idő Havanna számára, „hogy kulcsfontosságú, az Egyesült Államok által támogatott reformokat hajtson végre, mielőtt a körülmények visszafordíthatatlanul elfajulnának” – mondta egy amerikai tisztviselő a CNN-nek.

2016 óta ez volt az első alkalom, hogy amerikai kormánygép landolt Kubában – a guantánamói öbölbeli amerikai bázison kívül –, amikor Barack Obama volt elnök látogatást tett a Havannával való kapcsolatok bővítése érdekében.

A külügyminisztérium tisztviselője szerint az amerikai delegáció hangsúlyozta, hogy „Kubának jelentős gazdasági és kormányzási reformokat kell végrehajtania a versenyképesség fokozása, a külföldi befektetések vonzása és a magánszektor által vezetett növekedés lehetővé tétele érdekében”.

A tárgyalások folyamán megvitatták Elon Musk Starlink műholdas internet rendszerének Kubába hozatalára vonatkozó javaslatát, valamint az amerikai állampolgárok és vállalatok „elkobzott vagyonukért és ingatlanokért” járó kártalanítására vonatkozó javaslatokat is – amit valószínűleg üdvözölne az Egyesült Államokban élő kubai diaszpóra.

A küldöttség követelte a kubai kormánytól a politikai foglyok szabadon engedését, valamint a lakosság „politikai szabadságjogainak” növelését – hansúlyozta a tisztviselő. Egyúttal aggodalmukat fejezték ki „a kubai kormány engedélyével működő külföldi hírszerző, katonai és terrorszervezetekkel kapcsolatban, amelyek kevesebb mint 100 mérföldre működnek az amerikai hazától” – tette hozzá.

A tisztviselő a küldöttség tagjairól nem árult el semmilyen részletet.

Az állami médiának nyilatkozva, Alejandro García del Toro „tiszteletteljesnek és professzionálisnak” nevezte a találkozót, és azt mondta, hogy „az ország elleni energiablokád felszámolása kiemelt prioritás volt a küldöttségük számára”.

Március végén a Trump-adminisztráció beengedte az orosz zászló alatt hajózó olajszállító tartályhajót a kubai vizekre, megtörve az üzemanyag-blokádot, mondván: „Túl kell élniük.” A Fehér Ház később azt mondta, hogy ez „nem politikai változás”. Az általános blokád azonban jelentősen megbénította a szigetet.

Eközben az amerikai elnök többször is felvetette, hogy az Egyesült Államok katonai akciót indíthat Havanna ellen, miután jelentős katonai sikerként értékelte a Nicolás Maduro elleni venezuelai hadjáratát.

„Januárban harcosaink egyenesen a venezuelai főváros szívébe repültek, elfogták a törvényen kívüli diktátort, Nicolás Maduro-t, és amerikai igazságszolgáltatás elé állították” – mondta Trump, majd úgy folytatta: „És ez a hatalmas erő hamarosan elhozza a 70 évnyi várakozás napját. Ezt nevezzük Kuba új hajnalának.”

A nehéz helyzetben lévő Miguel Díaz-Canel kubai elnök megfogadta, hogy „tüzet nyit” minden új amerikai inváziós kísérletre a sziget ellen.