Kertészkedés közben ásta ki Dánia legnagyobb viking kincsét

Teraszépítés és fűirtás közben bukkant rá a több mint 18 kilogrammos, 10. századi leletegyüttesre

Krónika
  • 2026.09.05. - 13:37
ezüst érmék
Képünk illusztrációAFP/Menahem Kahana

Egy hétköznapi kerti munka vezetett Dánia legnagyobb ismert viking kori ezüstkincsének felfedezéséhez. A megtaláló – egy észak-dániai településen, Rebildben élő férfi, aki névtelenséget kért – éppen a kertjét készítette elő egy új terasz építésére, amikor rábukkant a körülbelül 700 darabból álló ezüstkincsre – közölte a Nordjyske Museer (Észak-Jütlandi Múzeumok) dán kulturális szervezet. A múzeum közleménye szerint a leletek között volt egy kisméretű Thor-kalapács, karkötők, számos ezüstrúd, feldarabolt ékszerek és 47 érme (némelyik egészben, némelyik csak töredékesen).

„Csak néhány óra kemény kerti munkának indult, hogy eltávolítsuk a makacs füvet, a köveket és a kavicsot egy új, burkolt teraszhoz, de végül életem legnagyobb meglepetésének bizonyult” – mondta a megtaláló a közleményben. „Fél óra ásás után a szerszámom hirtelen valami furcsa hangot adott” – folytatta. „Először azt hittem, valami régi vasdarab, kerítésdrót vagy néhány cserépszilánk lehet, de amikor elkezdtem a kezemmel ásni, hirtelen egymás után tudtam kihúzni a fémtárgyakat a földből. Rövid, óvatos munka után rájöttem, hogy ékszereket, érméket és ezüstrudakat találtam.”

A Nordjyske Museer szerint az ezüstkincs összesen 18,5 kilogrammot nyom, ami közel háromszorosa Dánia eddigi második legnagyobb viking kori ezüstkincsének, a nagyjából 6,5 kilogrammos Terslev-kincsnek.

Az újonnan felfedezett leletegyüttesből körülbelül 320 darab (összesen 6,4 kilogramm súlyú) tárgyat az eredeti agyagedényükben találtak meg, amelybe feltehetően a 10. században helyezték el őket. A többi tárgy a környező talajból került elő. A kincs súlyának nagy részét rudak, ékszerek és ezüstkapcsok teszik ki, az érmék csupán a lelet kis részét adják.

A viking korban az ezüstrudakat, ékszereket és az ezüsthulladékot fizetőeszközként, valamint értékmegőrzésre használták; a múzeumi szakértők szerint egyértelműen a súlyuk határozta meg az értéküket. Emiatt az ezüstöt gyakran kisebb darabokra vágták vagy beolvasztották. A Rebildben felfedezett ezüstrudak – szokatlanul nagy számban – súlyuk szerint vannak csoportosítva, akárcsak a karkötők darabjai és az ezüsthulladék. Ez arra utal, hogy szándékosan, jelentős vagyonként halmozták fel őket – közölte a Nordjyske Museer. „Ez a lelet óriási jelentőséggel bír a dániai viking kor megértése szempontjából” – mondta Torben Sarauw régész, a Nordjyske Museer kulturális örökségvédelmi vezetője. „Nemcsak a mérete miatt, hanem azért is, mert a kincs világosan megmutatja, hogyan szolgált az ezüst vagyonként és fizetőeszközként a viking korban. Olyan ez, mintha egy viking kori széfet találtunk volna.”

A múzeum tájékoztatása szerint az egyik ezüstrúdra rúnákat véstek: a felirat valószínűleg a „hutu” szó, amely egy név, a tulajdonjog jele, vagy valamilyen más, fontos jelzés lehetett. A talált érmék arab és angolszász eredetűek, ami Sarauw szerint jól mutatja, Dánia milyen szoros kereskedelmi kapcsolatban állt Európa más részeivel és a keletebbre fekvő területekkel a vizsgált korszakban.

Két angolszász érmét I. (Idősebb) Edward király uralkodása alatt vertek, aki 899 és 924 között Anglia nagy részét uralta. A dirham néven ismert arab érméket feldarabolták, és hasonló feliratokkal rendelkeznek, mint a 9. századi ezüstkincseken található darabok – közölte a múzeum. „Bár az ezüstöt Rebildben rejtették el, a lelet egy sokkal nagyobb világra utal” – mondta Sarauw. „Az érmék elárulják, hogy kapcsolatban álltak az iszlám világgal keleten és Angliával nyugaton, egy olyan korban, amikor az emberek, az áruk és az értékek már hatalmas távolságokat tettek meg.”

A Rebild környékén korábban is bukkantak már jelentős viking leletekre: ilyen volt például az 1971-es Rebild-kincs, amely 4 kilogramm ezüstöt tartalmazott és szintén a 10. századból származik, vagy a két hónappal ezelőtt feltárt Rold-kincs, amely hat ép aranykarkötőt rejtett. Az újonnan felfedezett kincs helyszínén azonban nem lesz nagyszabású régészeti feltárás, mivel az egy sűrűn lakott területen, egy magánkertben található.

A kincset jelenleg a Dán Nemzeti Múzeumban vizsgálják és értékelik fel. Hosszabb távon a Nordjyske Museer egy állandó kiállítás létrehozásán dolgozik, ahol a mostani ezüstkincset és a Rold-kincsből származó arany karkötőket egyaránt bemutatják majd az észak-dániai Fyrkat Viking Múzeumban – olvasható a CNN oldalán.

Reklám