Egy új kutatás szerint az Everest alaptáborában elégetett üzemanyag, valamint a közvetlenül a gleccserre kerülő emberi vizelet hője egyetlen mászószezon alatt mintegy 2500 tonna jég és hó elolvadásához járulhatott hozzá.
Egy nemzetközi kutatócsoport a Khumbu-gleccsert, az Everest nepáli oldalán található alaptábor helyszínét vizsgálta, eredményeiket pedig a Regional Environmental Change című tudományos folyóiratban tették közzé.
A tavaszi mászószezonban hegymászók, idegenvezetők és a munkájukat segítő személyzet ezrei gyűlnek össze az alaptáborban, amely ilyenkor szinte egy nyüzsgő turistafaluvá alakul. Eszpresszókávézó, nagyméretű televíziók, nagy sebességű internet, forró zuhanyok és fűtött sátorpadlók is a rendelkezésükre állnak.
A tanulmány szerint a mintegy 1600 sátor üzemeltetése a 2023-as, 50 napos tavaszi szezonban 824 palack cseppfolyósított földgázt, 18 935 liter kerozint és 5130 liter benzint igényelt főzéshez, fűtéshez és az áramellátás biztosításához.
Az emberi vizeletből származó hőenergiát is beleszámítva a teljes energiafelhasználás 849 174 megajoule-ra rúgott. A kutatók számításai szerint ez elegendő hőt jelent ahhoz, hogy mintegy 2492 tonna jeget és havat olvasszon meg, a becsült érték 1964 és 3020 tonna között mozog. Ez a vízmennyiség egy olimpiai méretű úszómedence, mintegy 83 tartálykocsi vagy körülbelül 16 700 szabványos fürdőkád megtöltésére lenne elegendő.
A vizelet önmagában is jelentős hőforrásnak bizonyult. A hegymászók és az idegenvezetők a nagy magasságban sok folyadékot fogyasztanak a kiszáradás megelőzése érdekében, így naponta összesen mintegy 6000 liter vizelet keletkezik.
Miközben a szilárd hulladékot összegyűjtik és elszállítják a hegyről, a vizelet nagy része közvetlenül a gleccserre kerül. A kutatók becslése szerint ennek hője önmagában körülbelül 154 tonna jeget olvaszthat meg egyetlen mászószezon alatt - írja az Independent.
A műholdfelvételek a tábort érintő jelentős felmelegedési tendenciára is rámutattak. A Landsat műholdak 1991 és 2023 között készült felvételeinek elemzése alapján a kutatók arra jutottak, hogy az alaptábor felszíni hőmérséklete évente átlagosan 0,28 Celsius-fokkal emelkedett. Ez nagyjából kétszerese annak az ütemnek, amelyet a környező Khumbu-gleccser esetében mértek.
A kutatócsoport – köztük Kim Lal Gautam, a nepáli Földgazdálkodási Minisztérium vezető földmérője – szerint az emberi tevékenység tényleges hőterhelése ennél is nagyobb lehet, mivel számításaikból kihagyták a helikopterek által termelt hőt, valamint a hegymászók és a felszerelést, illetve ellátmányt szállító jakok testhőjét.
A kutatók hangsúlyozták, hogy az Everest gleccsereinek olvadását továbbra is elsősorban a klímaváltozás hajtja, ugyanakkor szerintük nem fenntartható, hogy évente több ezer ember koncentrálódjon egy olyan gleccseren, amely egyébként is gyors ütemben veszít a jégből.
„Hosszú távon érdemes lenne megfontolni az alaptábor áthelyezését a gleccserről egy közeli, stabilabb területre” – fogalmaztak.
