Az EU éghajlat-figyelő szolgálata szerint a világ óceánjai júliusban mérték az eddigi legmagasabb hőmérsékletet, részben a Csendes-óceánon kialakuló El Niño jelenség hatására.
A sarkvidéki területeket leszámítva – vagyis az északi és a déli 60. szélességi kör között – a tengervíz felszínének átlaghőmérséklete (SST) a múlt hónapban 20,96 Celsius-fok volt. Ezzel megdőlt a 2023-ban felállított 20,89 Celsius-fokos korábbi rekord.
A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat adatai szerint a múlt hónap volt a második legmelegebb július világszerte. A globális átlaghőmérséklet 1,47 Celsius-fokkal haladta meg a becsült iparosodás előtti szintet.
Eközben Nyugat-Európa történetének legmelegebb júniusát és júliusát élte át. A hosszan tartó forróság és szárazság miatt szélsőséges erdőtüzek pusztítottak a régióban.
Az Egyesült Királyságban eközben ezen a héten az év ötödik hőhullámára készülnek. A tartósan száraz időjárás tovább fokozza a vízkészletekre nehezedő nyomást, és újabb területeken rendelhetnek el hivatalosan is aszályhelyzetet.
Európa-szerte rekordmagas tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek júliusban az Atlanti-óceán partvidékén és a Földközi-tenger nyugati részén. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a térségben széles körben alakuljanak ki erős és súlyos tengeri hőhullámok.
A trópusi Csendes-óceán nagy részén továbbra is rendkívül magas a tengervíz hőmérséklete. A térségben El Niño-jelenség van kialakulóban, amely az előrejelzések szerint a következő hónapokban tovább erősödhet.
Az El Niño egy természetes éghajlati jelenség a Csendes-óceán térségében, amely az ember okozta globális felmelegedéssel együtt magasabb hőmérsékletekhez és szélsőségesebb időjáráshoz vezethet.
Az óceánok kulcsszerepet játszanak az éghajlat szabályozásában, elnyelik az üvegházhatású gázok kibocsátása által keletkező többlethő jelentős részét, és a Föld oxigénjének mintegy felét előállítják.
Az óceánok felmelegedésének egyik legjelentősebb következménye a tengerszint emelkedése. Ahogy a tengervíz felmelegszik, kitágul, és ez a hőtágulás adja a tudósok által mért tengerszint-emelkedés mintegy egyharmadát. A következmények különösen súlyosan érinthetik az alacsonyan fekvő tengerparti területeket és a szigetországokat.
A melegebb tengerek hosszabb és intenzívebb tengeri hőhullámokat is okoznak, amelyek tömeges korallfehéredéshez, valamint a hínárerdők és a halállományok jelentős pusztulásához vezethetnek.
A melegebb óceánfelszínek több hőt és nedvességet juttatnak a légkörbe, ami felerősítheti a trópusi viharokat, és hevesebb esőzéseket okozhat.
„A klímaváltozás fokozza a hőmérsékleti szélsőségeket”
Nyugat-Európában rendkívül szélsőséges hőség uralkodott, júniusban és júliusban is rekordmagas hőmérsékleteket mértek, egyes területeken pedig május óta már a harmadik vagy negyedik hőhullámmal kellett szembenézni.
Nyugat-Európában a júniusi és júliusi átlaghőmérséklet 21,62 Celsius-fok volt, ami 2,79 Celsius-fokkal haladta meg az átlagot. Ez a legmagasabb érték, amelyet a két hónapos időszakra valaha feljegyeztek.
„2026 júliusa volt a harmadik egymást követő hónap, amikor kivételesen meleg volt Nyugat-Európában” – mondta Samantha Burgess, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelzések Központjának éghajlat-politikai stratégiai vezetője.
Elmondása szerint a tartósan fennálló magasnyomású légköri rendszerek csapdába ejtették a hőt a térségben, miközben a kiszáradt talajok egyre kevésbé voltak képesek természetes módon hűteni a környezetet.
„Ez egyértelmű példája annak, hogyan fokozza a klímaváltozás a hőmérsékleti szélsőségeket, miközben a hőség és az aszály egyre inkább erősíti egymás hatását” – tette hozzá.
Franciaországban, Spanyolországban, Németország egyes részein és az Egyesült Királyságban rendkívül kevés csapadék hullott, illetve szokatlanul alacsony talajnedvességet mértek. Nyugat-Európa nagy részén a talajnedvesség szintje jelentősen elmaradt a 2022-ben mért értékektől is, amikor a térséget súlyos aszály sújtotta.
A folyók vízszintje jóval az átlag alatt van, egyes területeken pedig rendkívül alacsony. Különösen a Szajna, a Rajna és a Duna érintett.
Az alacsony vízhozam tovább növeli a vízkészletekre és az öntözésre nehezedő nyomást, miközben a vízi ökoszisztémákat, a folyami közlekedést és az energiatermelést is veszélyezteti.
A hosszan tartó forró és száraz időjárás kedvező feltételeket teremtett az erdő- és bozóttüzek kialakulásához. A múlt hónapban hatalmas tüzek pusztítottak Nyugat-Európában, és a leégett terület, a füst mennyisége, valamint a kibocsátások tekintetében is „kivételes aktivitást” figyeltek meg.
„A klímaváltozás egyre inkább olyan forró és száraz körülményeket teremt, amelyek kedveznek a nagy kiterjedésű, rendkívül intenzív erdőtüzeknek Dél-Európában, miközben északabbra is meghosszabbítja a tűzszezont” – mondta Laurence Rouil, a Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálat igazgatója.
A nagyobb tüzek több füstöt termelnek, amely magasabbra jut a légkörben, így sokkal nagyobb távolságokra is elérhet – tette hozzá.
Ez azt jelenti, hogy egyre inkább azok az országok is érintettek lehetnek a nagy távolságokra terjedő füst miatt, ahol viszonylag ritkák az erdőtüzek.
Az Egyesült Királyságban eközben a hosszan tartó szárazság tovább fokozza a nyomást az egyébként is szűkös vízkészletekre.
Angliában és Walesben a feljegyzések 190 évvel ezelőtti kezdete óta nem volt még ilyen száraz július. Anglia nagy részét és egész Wales területét már hivatalosan is aszály sújtja.
A Környezetvédelmi Ügynökség arra figyelmeztetett, hogy Anglia további részein is aszályhelyzetet hirdethetnek, ha a száraz időjárás folytatódik.
A Brit Meteorológiai Szolgálat legfrissebb éghajlati jelentése szerint az egykor szélsőségesnek számító időjárási körülmények egyre inkább „új normálissá” válnak.
A legfrissebb elemzés szerint Dél-Angliában az év legmelegebb napja ma átlagosan 4,5 Celsius-fokkal melegebb, mint az 1961 és 1990 közötti időszakban volt.
„Történelmi és példa nélküli változások korát éljük” – mondta Mike Kendon, a Meteorológiai Szolgálat klímainformációs tudósa. Hozzátette: „A bizonyítékok azt mutatják, hogy a 20. század éghajlata már a múlté.”
A tudósok szerint az El Niño átmenetileg még tovább emelheti a globális hőmérsékletet. A jelenség hatásai az ember okozta felmelegedés hátterében jelentkeznek, amelynek fő hajtóereje a fosszilis tüzelőanyagok elégetése.
A világ jelenleg átlagosan 1,4 Celsius-fokkal melegebb, mint a 19. század végén volt - írta meg a BBC.
