A francia és a spanyol tűzoltók egyre nehezebben jutnak elegendő tűzoltó repülőgéphez a pusztító erdőtüzek megfékezéséhez. A szakértők szerint a jövőbeni tüzek megelőzésében azonban legalább ilyen fontos szerep juthat a legeltetésnek – vagyis annak, hogy elegendő juh és kecske álljon rendelkezésre a növényzet kordában tartásához.
Az állatok legeltetésével kialakított természetes tűzvédelmi sávok gondolata egyre nagyobb figyelmet kap Európában. A módszer ma már komoly, működőképes megoldásként jelenik meg, az Európai Bizottság és a gazdálkodói érdekképviseletek is hivatalosan támogatják. Kutatók szerint a haszonállatok – különösen a kecskék és juhok – bozótirtó tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy Spanyolország Extremadura, Andalúzia és Valencia régióiban lassabban terjedjenek a bozóttüzek.
Bár ez a módszer kevés technológiai eszközt igényel, alkalmazása mégsem olcsó. A pásztorok gyakran állami támogatásokra szorulnak, mert önmagában a hagyományos állattartásból sokszor nem tudnak megélni. Tűzvédelmi szakértők szerint a politikai döntéshozók túl nagy hangsúlyt helyeznek a már kialakult tüzek oltására, miközben a megelőzésre és a tájak megfelelő kezelésére kevesebb figyelem jut.
„Ahogyan elfogadjuk, hogy a tűzoltók munkájának finanszírozása szükséges, ugyanúgy el kell ismernünk a pásztorok szerepét is” – mondta Jordi Vendrell, a bozóttüzek kezelésével foglalkozó spanyol nonprofit szervezet, a Pau Costa Alapítvány vezetője.
Miközben a tűzvészek Bordeaux környékét is fenyegetik, a francia gazdák a tűzoltók segítségére sietnek, vízzel töltik fel hígtrágyatárolóikat, hogy szükség esetén támogatni tudják a védekezést. A szakértők szerint azonban a gazdálkodók számának csökkenése maga is a probléma egyik oka - írja a Politico.
Az elhagyott mezőgazdasági területeket ugyanis gyorsan benövik a cserjék, amelyek nyáron kiszáradnak és könnyen lángra kapnak. Más területeken pedig egynemű, sérülékeny és rendkívül gyúlékony erdők alakulnak ki. Az Európai Unió Copernicus műholdas megfigyelőrendszere is megerősítette, hogy a jelenlegi legnagyobb európai erdőtüzek jellemzően olyan térségekben pusztítanak, ahol nagy kiterjedésű, összefüggő erdős és bozótos területek találhatók.
Bár a kecskék számára sok helyen elegendő természetes táplálék áll rendelkezésre, a piac kevés ösztönzőt kínál a pásztorok számára. José María Castilla, a spanyol ASAJA mezőgazdasági érdekképviselet tagja szerint „lehetetlen” fiatalokat bevonni a kecsketartásba addig, amíg az nem válik gazdaságilag vonzóvá. Véleménye szerint egy külön erre létrehozott támogatási alap jelenthetné a megoldást, hasonlóan ahhoz, ahogyan az Európai Unió a koronavírus-járvány idején külön pénzügyi programokkal segítette a gazdaságot.
„Sokan azt mondják, hogy az orosz határ közelében dolgozó gazdáknak több támogatásra van szükségük, mert ők jelentik az első védelmi vonalat” – mondta Castilla. Szerinte a pásztorok által végzett tájkarbantartás ugyanezt a szerepet tölti be: ők is egyfajta első védelmi vonalat jelentenek.
Legeltetés egy jó ügy érdekében
A támogatók a katalóniai „Tűzcsapdák” projektet sikeres példaként említik, amely egyszerre szolgálja a tűzmegelőzést és a helyi gazdaság fenntartását.
A helyi önkormányzat – részben uniós mezőgazdasági támogatásokból – kecske- és juhtartó gazdákat támogat abban, hogy állataikat a regionális tűzoltóság által veszélyesnek minősített erdős területeken legeltessék. A gazdák közben saját termékeiket, például sajtjaikat és joghurtjaikat különleges jelöléssel értékesítik, így a vásárlók is tudhatják, hogy a termék megvásárlásával egy környezetvédelmi célt támogatnak.
Spanyolország több régiójában kecskéket, juhokat, szarvasmarhákat, sőt lovakat is alkalmaznak a növényzet visszaszorítására. Cousóban például két hónapos várólista alakult ki azoknak a vásárlóknak a körében, akik olyan marhahúst szeretnének venni – kilogrammonként körülbelül 10 euróért –, amelyet tűzmegelőzési célból tartott állatokból származtatnak.
A támogatások célja nem egy új, kísérleti ötlet finanszírozása, hanem egy korábban működő vidéki életforma újjáélesztése.
„Régen az erdőket és a vidéki területeket olyan gazdasági tevékenységek részeként kezelték, amelyek ma már egyszerűen nem jövedelmezők” – mondta Vendrell. „Ezért nincs valódi ösztönző a fenntartásukra.”
Az Európai Bizottság a legeltetést olyan eszközként jelölte meg, amely segítheti a társadalmak alkalmazkodását a klímaváltozáshoz. Egy, az erdőtüzek megelőzéséről szóló közleményében a legeltetést a megoldások egyik fontos elemének nevezte, és ezt az irányt az európai állattenyésztési stratégiában is megerősítette. A támogatók ugyanakkor úgy vélik, hogy Brüsszel eddig kevés konkrét lépést tett a gyakorlat széles körű bevezetésére.
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének szakértői tavaly arra figyelmeztettek, hogy az Európai Unió túlságosan a tűzoltásra és a vészhelyzeti reagálásra koncentrál, miközben kevésbé foglalkozik a tűzveszélyes tájak átalakításával. Ajánlásaik között az állatok legeltetése is szerepel, amely bizonyítottan képes csökkenteni az erdőtüzek méretét és intenzitását.
Louise Bogey, az Európai Bizottság szóvivője elmondta, hogy az uniós mezőgazdasági támogatások többféle tűzmegelőzési intézkedést segítenek, köztük az állatok legeltetését és olyan infrastruktúrák kialakítását, mint például az erdei utak, amelyek természetes tűzgátként működhetnek.
Hozzátette, hogy a 2028-tól életbe lépő új közös agrárpolitika keretében a Bizottság egy átmeneti támogatást is bevezetne, amely segítheti például a juhászatba való visszatérést. Az Európai Unió emellett az Európai Beruházási Bankkal közösen pénzügyi programot dolgoz ki az állattenyésztési ágazat fejlesztésére.
Sok kecskére lesz szükség
Madrid térségében, amelyet az elmúlt időszakban súlyosan érintettek a tűzesetek, a helyi vezetés szintén fontolóra vette az állatok legeltetésének alkalmazását a megelőzés részeként. A tervek szerint a gazdaságok mintegy 3700 hektárnyi erdős területre telepítenének állatokat, ami körülbelül 800 ezer euróba kerülne. A jelenlegi tüzek azonban csak ebben a régióban mintegy 27 ezer hektárt pusztítottak el.
Joe McNorton, aki a Copernicus program keretében valós időben vizsgálja a bozóttüzeket, támogatja a legeltetésen alapuló kezdeményezéseket, ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy szélsőséges körülmények között ezek sem mindig elegendők.
„Rendkívül veszélyes helyzetekben például az erős szél égő parazsakat sodorhat a fő tűzfront elé, így a lángok könnyen átjuthatnak a kialakított védősávokon is” – mondta.
Urbano Fra Paleo, az Extremadurai Egyetem kutatója szerint a pásztorkodás önmagában nem jelent teljes megoldást, de nélküle a probléma biztosan tovább romlik. Ha nincs legeltetés, a bozótos növényzet újra gyorsan visszatér.
„A döntéshozók ezt gyakran nem értik” – mondta Fra. „Csak akkor kezdenek a tűzzel foglalkozni, amikor már ég, miközben a tájat kellene előre megfelelően kezelni.”
