Még ha egy tárgy a látómezőn belül is van, az agy nem feltétlenül ismeri fel azonnal. Erre a következtetésre jutottak a Salk Intézet John Reynolds vezette kutatói.
A tudósok felfedezték, hogy a lassú, 0,6 m/s-nál kisebb sebességgel terjedő hullámok éber majmok látókérgében terjednek. Ezek a hullámok megváltoztatják az idegsejtek ingerlékenységét, és meghatározhatják, hogy az állat észlel-e egy gyenge vizuális ingert. A kutatók megjegyzik, hogy a látókérgen belüli vízszintes kapcsolatok kulcsszerepet játszanak e hullámok generálásában, a neuronok bemeneteinek körülbelül 80%-át teszik ki, míg a retinából érkező jelek csak körülbelül 5%-ot tesznek ki.
A tanulmány szerzői szerint ezek a hullámok több funkciót is ellátnak egyszerre. Segítenek folyamatosan módosítani az érzékelést, integrálni az új érzékszervi információkat a meglévő gondolatokkal, rövid távú előrejelzéseket tenni, és reprodukálni az emlékezettel kapcsolatos szekvenciákat.
Ezt az elképzelést számítógépes modellezési eredmények is alátámasztották. Egy lokális kapcsolatokkal és az elemek közötti távolságtól függő jelátviteli késleltetésekkel rendelkező mesterséges neurális hálózat egyetlen bemeneti inger után akár 100 egymást követő képkockát is képes reprodukálni. Ha a vízszintes kapcsolatok megszakadnak, a predikciós képesség eltűnik.
A kutatók szerint a felhalmozott tapasztalatok fokozatosan megváltoztatják az idegi kapcsolatok erősségét, lehetővé téve az agy számára, hogy megőrizze a környező világ statisztikai szabályosságait – a tárgyak alakját, mozgásuk jellemzőit és más stabil tulajdonságokat. A képek egyszerű elemzése helyett a valóság belső modelljét alkotja meg.
A szerzők úgy vélik, hogy ugyanez a mechanizmus segíthet az embereknek kompenzálni a vizuális feldolgozás késéseit. Példaként említik egy baseballjátékos esetét, akinek egy gyorsan mozgó labda röppályáját kell előre látnia, ahelyett, hogy kizárólag a már vett vizuális jelre reagálna.
A javasolt hipotézis kísérletileg tesztelhető. Ha a terjedő hullámok bizonyos mintázatai megváltoznak, az érzékelésnek is meg kell változnia. A kutatók azt is feltételezik, hogy hasonló mechanizmusok működhetnek az agy más érzékszervi és kognitív rendszereiben is - írja a Gismeteo.
