Krónika

Titokzatos varázstükör került elő egy ősi kincsleletből

A különleges tárgyat most először mutatták be a nyilvánosságnak

A Yorkshire Múzeum látogatói megtekinthetik a Melsonby kincsből származó, az i. sz. első századból származó tárgyakat, amelyek átírják a gazdagság és a hatalom történetét Nagy-Britanniában a római invázió idején.

Titokzatos varázstükör került elő egy ősi kincsleletből
A szakértők szerint az észak-angliai Yorkshire-ben feltárt „Melsonby-kincs” gazdagságával és sokszínűségével tűnik ki, amelyben szertartási lándzsák, harci szekerek és a Földközi-tengerből származó korallokkal díszített lószerszámok találhatók
Fotó: Raoul Dixon / Durham University / AFP

Öt évvel ezelőtt egy amatőr fémdetektoros kutató egy észak-angliai mezőn különös fémtárgyakra bukkant, majd értesítette a régészeket. A Durham University szakemberei végül mintegy 800 vaskori tárgyat tártak fel, amelyek vasból és rézötvözetből készültek. A leletek között voltak közel 2000 éves lózablák, egy hatalmas lakomaüst, díszes lószerszámok és egy különleges tükör is, amelyet a női hatalom szimbólumának tartanak - írja a Smithsonian Magazine.

A kutatók szerint ez minden idők legnagyobb vaskori fémtárgy-együttese, amelyet az Egyesült Királyságban valaha találtak. A közeli faluról elnevezett úgynevezett Melsonby-kincs most először kerül a nagyközönség elé a Yorkshire Museum új kiállításán, amely a „Szekerek, kincs és hatalom: a Melsonby-kincs titkai” címet kapta.

A kiállítás egyik legkülönlegesebb darabja az úgynevezett „tömb”: egy körülbelül 150 kilogrammos, összeolvadt és összetömörödött fémtárgyhalmaz. A felszínén lándzsahegyek, kocsialkatrészek és lószerszámok láthatók, de a belseje máig nagyrészt feltáratlan.

Emily North, a múzeum régészeti kurátora szerint a tömb rendkívül izgalmas lelet:
„A repedéseken át bepillantást lehet nyerni a belsejébe. Látható például egy stilizált vaddisznófej és egy emberi arc is. Egészen különleges érzés látni, hogyan ábrázolták önmagukat a vaskori britek.”

A tárgyak egy részét vászonba csavarva, árkokba temették el. A leletek többsége lóvontatású járművekhez kapcsolódik: vaskerekek, járomalkatrészek, díszítőelemek és különféle szerelvények kerültek elő. A kutatók úgy vélik, hogy ezek négykerekű szekerek maradványai lehettek, ami az első egyértelmű bizonyíték ilyen járművek létezésére vaskori Britanniában.

Emily Williams restaurátor szerint a lelet feldolgozása óriási feladat volt:
„Olyan érzés volt, mintha egy tűzoltótömlőből próbálnánk inni. A labor minden felületét Melsonbyból származó tárgyak borították.”

A régészek szerint a kincs elképesztő gazdagságot képvisel, és valószínűleg egy rendkívül magas rangú személyhez vagy családhoz tartozhatott. A leletben talált kék üveggyöngyök és a különleges tükör arra utalnak, hogy a tárgyak kapcsolatban állhattak egy befolyásos nővel.

Melsonby a Stanwick nevű vaskori erőd közelében található, amely egykor a brigantok törzsének központja volt. A területet Cartimandua királynő uralta, akit Nagy-Britannia első ismert női uralkodójaként tartanak számon. Cartimandua Kr. u. 43 körül került hatalomra, éppen akkor, amikor a Roman conquest of Britain megkezdődött. Míg sok brit törzs harcolt a rómaiak ellen, ő szövetséget kötött velük.

Emily North szerint a tükör valószínűleg nem közvetlenül Cartimanduáé volt, hanem inkább az anyjáé vagy a nagyanyjáé lehetett. A vaskorban a tükröket gyakran mágikus és női erőhöz kapcsolódó tárgyaknak tartották.

A kincs része egy hatalmas üst és egy díszes tál is, amelyeket valószínűleg lakomák során használtak. A kutatók szerint az üstben ételt, például pörköltet készíthettek, míg a tál italokat – bort vagy sört – tartalmazhatott. A tálat mediterrán eredetű korallberakások díszítik, ami arra utal, hogy a vaskori brit elitnek kiterjedt európai kapcsolatai voltak.

A Melsonby-kincs alapjaiban változtathatja meg a vaskori Britanniáról alkotott képet. A történészek korábban úgy gondolták, hogy a gazdagság főként Anglia déli részére koncentrálódott. Ez a lelet azonban azt bizonyítja, hogy Észak-Anglia elitje ugyanolyan gazdag, befolyásos és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező volt.

A kutatókat továbbra is foglalkoztatja a kérdés: miért temettek el ennyi értékes tárgyat? A kiállítás négy lehetséges magyarázatot vet fel: ünnepi lakoma, vallási fesztivál, háborús esemény vagy emlékező szertartás. A tárgyak többségét szándékosan megrongálták – meghajlították, elégették vagy összetörték –, mielőtt eltemették volna őket.

Mivel emberi maradványokat nem találtak a közelben, a régészek nem sírleletnek tartják a kincset. Inkább egy különleges rituális vagy emlékezési esemény részeként kerülhetett a föld alá.

A „Szekerek, kincs és hatalom: a Melsonby-kincs titkai” című kiállítás 2027 nyaráig látogatható a Yorkshire Múzeumban, Angliában.

Kapcsolódó írásaink