Felrobbanta az internetet és a közösségi médiát az űrlénykrumpli

A különös anomália valójában egy űrben termesztett lila burgonya, amelyet az amerikai Don Pettit saját kezdeményezésre, magánakcióban termesztett mikrogravitációs kertészeti kísérlete során. Mégis több mint egy poén: betekintés a Földön kívüli élelmiszer-termelés jövőjébe.

Érdekes figura, 70 éves vegyészmérnök, a NASA legidősebb aktív asztronautája, négyszer járt az ISS-en és összesen 590 napot töltött az űrben. Szabadidejében mindenféle kísérletet improvizált az űrállomás fedélzetén – korábban buborékokkal, folyadékfizikával, maga tervezte kameratartókkal kísérletezett. A krumpliprojekt sem volt hivatalos NASA-program, hanem saját ötlet, szabadidőben: a leendő Mars-küldetések egyik lehetséges tápláléknövényével játszott.

Hogy, hogy nem, éppen annak a küldetésnek volt a tagja, amelynek tagjai közé tartozott Butch Wilmore és Suni Williams is, akik a Boeing Starliner meghibásodása miatt nyolc nap helyett csaknem kilenc hónapra ragadtak fenn.

Pettit a tojás alakú krumplinak szójátékkal adta a Spudnik–1 nevet: a spud az angol szlengben krumpli, a Szputnyik–1 pedig az első szovjet műhold volt.

Ez egy lila burgonya, amely csírázni kezdett. A gyökerek a Földön a gravitáció és a talaj által meghatározott irányokban növekednének: a súlytalanság állapotában azonban a krumpli kaotikus irányokban növeszt nyúlványokat.

Don Pettit játékos kísérletében egy lámpa helyettesítette a Napot, kis tépőzár horgonyozta le a növényt, hogy ne sodródjon mindenfelé az űrállomáson.

Talaj és gravitáció híján a burgonya szokatlanul reagált. A szerény kísérlet bemutatta, hogyan alkalmazkodik az élet még a Földtől távoli körülmények között is.

A burgonya szokatlan színe nem az űrbeli körülményeknek, hanem a fajta sajátosságának köszönhető – olyan fajtáról van szó, amelyet úgy nemesítettek, hogy természetes módon termeljen antocianin pigmenteket.

A lila szín vizuális előnyt kínál a kísérletezésben, mert megkönnyíti a változások megfigyelését.

A jövőbeli Hold- és Mars-küldetések során az űrhajósoknak hosszú ideig kell majd fenntartaniuk magukat, anélkül, hogy földi utánpótlást kapnának. Az élelmiszertermelés az űrben már nem öncélú kísérlet csupán.

A burgonya az ilyen küldetések egyik legígéretesebb jelöltje; „ez az egyik leghatékonyabb tápláléknövény” – mondja Pettit. Az űrhajósok évek óta termesztenek növényeket a magasan keringő állomás „kertjében”, hogy tanulmányozzák növekedésüket mikrogravitációban, és ráadásul általuk friss élelmiszerhez is jutnak.

A NASA sikeresen termesztett háromféle salátát, kínai kelt, mizunát, vörös orosz kelt, valamint cíniát az űrben – írja a Magyar Nemzet.