Iraki biztonsági erők vonulnak be pénteken a Bagdadtól mintegy 50 kilométerre délre fekvő Dzsürf al-Szahárba, a Kataib Hezbollah fegyveres csoport egyik fellegvárába. A lépésre azt követően kerül sor, hogy Ali al-Zaidi miniszterelnök a hét elején fellépést rendelt el az állami olaj megcsapolásával vádolt milícia ellen, miközben Washington is nyomást gyakorol Bagdadra az Irán-barát fegyveres csoportok lefegyverzése érdekében.
Iraki biztonsági erők vonulnak be pénteken Dzsürf al-Szahárba, a Kataib Hezbollah fegyveres csoport egyik fellegvárába – közölték biztonsági tisztviselők egy sajtótájékoztatón. A megállapodás célja, hogy enyhítse a feszültséget Irán legerősebb síita milíciájával.
Ali al-Zaidi miniszterelnök a hét elején utasította a biztonsági erőket, hogy készüljenek fel a Kataib Hezbollah elleni fellépésre. A tisztviselők a szervezetet egy olyan olajcsempész-hálózat működtetésével vádolják, amely több százmillió dollár értékű állami olajat szippant el.
A síita politikusok által közvetített megállapodás értelmében a Kataib tagjaitól azt várják, hogy Irak más részeire vonuljanak vissza. Az ország jelentős olajtermelő, és egyaránt szövetségese az Egyesült Államoknak és Iránnak.
Az Egyesült Államok által terrorszervezetként nyilvántartott Kataib Hezbollah (Isten Pártjának Zászlóaljai) tagadta a csempészettel kapcsolatos vádakat. A Bábil tartományban, Bagdadtól mintegy 50 kilométerre délre fekvő Dzsürf al-Szahárra kiterjedő nyomozást követően eddig kilenc magas rangú biztonsági és olajipari tisztviselőt bocsátottak el.
Bármilyen közvetlen konfrontáció az Irán által támogatott, erősen felfegyverzett milíciákkal kockázatos lehet Irakban. Miután Zaidi egyik elődje öt évvel ezelőtt hasonló fellépést rendelt el a milíciák ellen, a miniszterelnök bagdadi otthonát dróntámadás érte, amelyet a hatóságok akkoriban merényletkísérletnek minősítettek.
Donald Trump amerikai elnök nyomást gyakorolt Zaidire, hogy fegyverezze le azokat a milíciákat, amelyek Teheránnal való szolidaritásból amerikai csapatokat és létesítményeket támadtak meg Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben azóta, hogy az Egyesült Államok és Izrael február végén támadásokat indított Irán ellen. A Kataib Hezbollah és más milíciák azonban megtagadták fegyvereik átadását az államnak.
Az Irán-barát milíciák – köztük a Kataib Hezbollah – félhivatalos státuszt élveznek Irakban, ami bírálóik szerint arra bátorítja őket, hogy büntetlenül cselekedjenek. A nyilvános vezetési struktúra nélkül működő, árnyékban maradó csoportnak több ezer harcedzett fegyverese van.
A szervezet több zászlóaljat alkot az iraki Népi Mobilizációs Erőkön (PMF) belül; ezt a fegyveres frakciókból álló ernyőszervezetet 2014-ben hozták létre az Iszlám Állam elleni harcra, később pedig hivatalos biztonsági erőként ismerték el. A harcosok állami fizetést kapnak, és a Kataib Hezbollah tagjai – köztük olyanok is, akiket az Egyesült Államok terroristának minősített – vezető pozíciókat töltenek be a PMF-ben.
Bár a PMF részeként elvileg az iraki miniszterelnök parancsnoksága alá tartozik, a csoport gyakran a parancsnoki láncon kívül működik, és szembeszállt azokkal a kormányzati nyilatkozatokkal, amelyek az amerikai erők elleni támadások leállítását követelték.
A Kataibnak saját politikai pártja is van Hukúk (Jogok) néven, amely öt parlamenti képviselővel rendelkezik. Egy hivatalos iraki jelentés szerint a csoport építőipari, lakásügyi, kereskedelmi, turisztikai és valutaváltási üzleteken keresztül is bevételhez jut, bár a szervezet ezt tagadja, és azt állítja, hogy kizárólag a biztonsági feladatokra összpontosít.
Augusztusban a közvetlenül a miniszterelnöknek alárendelt iraki különleges erők letartóztatták az Irán-barát Harakat al-Nudzsaba frakció hírszerzési főnökét azzal a váddal, hogy részt vett az amerikai érdekeltségek elleni dróntámadásokban. A 48 órán át tartó fogva tartás megtorlással való fenyegetéseket váltott ki a csoport részéről, és magas rangú síita politikusok közbelépését tette szükségessé a feszültség lecsillapításához. Egy héttel később az iraki különleges erők négy milicistát vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy amerikai érdekeltségek elleni támadásokat segítettek elő – írta meg a Reuters.







