Kifejezetten ellentmondásos diplomáciai manőverek zajlanak az Egyesült Államok közel-keleti politikájában a közelgő félidős választások előtt. Bár hetek óta szünetelnek a közvetlen légicsapások, Washington a háttérben katonai felkészülésre sürgeti szövetségeseit, miközben a Trump-adminisztráció második embere egy diplomáciai puhatolózással próbálja elkerülni a konfliktus végső elmérgesedését.
Sajtóbeszámolók szerint JD Vance amerikai alelnök levélben fordult Mohszen Rezaeihez, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkárához. A lépés célja, hogy felmérjék, van-e még elegendő közös pont a két ország között a békefolyamatok újraindításához, és ezzel elejét vegyék a Teherán elleni további katonai akcióknak. A háttérdiplomáciai kísérlet alig néhány nappal azután történt, hogy Donald Trump ismét nyíltan fenyegetőzött az iszlám köztársaság elleni újabb csapásokkal.
Bár felmerült, hogy a puhatolózás közvetlenül Donald Trump utasítására történt, az elnök egy szerdai ohiói kampányesemény előtt ezt határozottan cáfolta. Elmondása szerint Vance csupán kikérte a véleményét a kapcsolatfelvételről. „Azt mondtam, ha ezt akarod csinálni, rendben van. De alapvetően ellátmányt kell szereznünk, hogy segítsünk a betegeken” – idézték Trump reakcióját.
Nyílt fenyegetések és választási nyomás
A békülékenyebb alelnöki hangnemmel éles ellentétben állnak Trump legutóbbi, a Fox Newsnak adott vasárnapi interjújában elhangzott szavai. Az elnök nyíltan felvetette az iráni rezsim erőszakos felszámolásának lehetőségét, mondván: „Kössek velük egyezséget, vagy végezzek velük? Ez az egyetlen kérdés.”
Bár szeptember eleje óta az amerikai erők nem hajtottak végre légicsapást Irán területén, a helyzet rendkívül pattanásig feszült. Két, a folyamatokra rálátó diplomáciai forrás szerdán arról számolt be: Washington már figyelmeztette több közel-keleti szövetségesét, hogy készüljenek fel egy esetleges újabb, Irán elleni katonai akcióra, amelyre a november 3-i amerikai félidős választások után kerülhet sor. Noha hangsúlyozták, hogy végleges elnöki döntés még nem született a támadásról, Trump korábban többször is megerősítette, hogy fontolóra veszi a voksolás utáni katonai lépéseket. Az elnökön komoly a belpolitikai nyomás, mivel népszerűsége a választások közeledtével csökkenést mutat.
Patthelyzet és regionális eszkaláció
Teherán részéről továbbra is mutatkozik hajlandóság a tárgyalásokra. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szerdán a közösségi médiában jelezte: országuk „továbbra is esélyt ad a diplomáciának”. Az iráni vezetés jelenleg nemzetközi közvetítők bevonásával próbálja átdolgozni azt a múlt havi – Trump által korábban asztalról lesöpört – javaslatcsomagot, amely álláspontjuk szerint alapot adhatna a tűzszünethez való visszatéréshez.
A térségbeli helyzetet jelentősen megbonyolítja a konfliktus kiterjedése. A februárban, amerikai-izraeli csapásokkal indult krízis a nyár eleji ideiglenes megállapodás összeomlása óta teljesen megrekedt. Eközben az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók egyre intenzívebb támadásokat intéznek a szaúd-arábiai olajinfrastruktúra és a repülőterek ellen, amire a szaúdi vezetésű koalíció halálos kimenetelű jemeni bombázásokkal válaszol.
Mindeközben Trump egyik fő stratégiai célja – hogy megakadályozza Irán atomfegyverhez jutását – továbbra is napirenden van, ám nyolc hónapnyi konfliktus után is az a helyzet, hogy Teherán példátlan befolyást gyakorol a globális energiaellátás szempontjából kritikus Hormuzi-szoros felett – írta az Indipendent.
