Közel-Kelet
Kína kezd kihátrálni Irán mögül?
Súlyos ára lehet a konfliktusnak
Donald Trump amerikai elnök pekingi látogatása során azt nyilatkozta, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök fontosnak tartotta a Hormuzi-szoros nyitva tartását.
Kína külügyminisztériuma többször is felszólította Iránt a Hormuzi-szoros „mielőbbi” újranyitására, és sürgette az „átfogó és tartós tűzszünetet” az Egyesült Államokkal.
A Hormuzi-szoros lezárása előtt Kína olajimportjának nagyjából 45 százaléka haladt át ezen a stratégiai vízi úton.
Mivel a Brent nyersolaj határidős ára hordónként 117 dollárra emelkedett, a fizikai olajszállítmányok ára pedig akár 150 dollárt is elérhetett, Kína válaszul a múlt hónapban 20 százalékkal csökkentette az olajimportot, május 9-én pedig megemelte a belföldi benzin és dízel árát - írja az Iranintl.
A Reuters jelentése szerint Kína termelői árai 45 hónapos csúcsra emelkedtek áprilisban, miközben a fogyasztói infláció is felgyorsult.
De a kínai gazdaságot ért kár messze túlmutat az energiaellátáson.
Bár Peking még nem tette közzé az áprilisi vámadatokat, a márciusi adatok már a régióba irányuló kínai export meredek visszaesését jelzik.
A kínai vámstatisztikák szerint a Perzsa-öböl menti országokba irányuló export márciusban – Irán Hormuzi-szoros blokádjának első hónapjában – mindössze 5,7 milliárd dollárra esett vissza az előző havi 13,2 milliárd dollárról.
Más szóval, a Perzsa-öböl térségébe irányuló kínai export egyetlen hónap alatt 57 százalékkal zuhant.
Ezek a számok csak egy részét képviselik a kínai gazdasági következményeknek. A kínai vállalatok tavaly körülbelül 39,4 milliárd dollár értékű projektet valósítottak meg vagy fektettek be a Közel-Keleten.
De mivel a régió egyre mélyebb konfliktusba süllyed, és Irán kiterjedt támadásokat indít arab szomszédai ellen, Peking számos regionális befektetése egyre nagyobb bizonytalansággal néz szembe.
Nem szabad alábecsülni az államok azon elvárásait, hogy Kína nyomást gyakoroljon Teheránra. Kína nagyjából 340 milliárd dollár értékű árut exportált Irán arab szomszédainak. Ez nagyjából megegyezik Irán teljes gazdaságának méretével.
Peking nem hagyhatja egyszerűen figyelmen kívül gazdag regionális partnerei aggodalmait.
Kína számára az egyik lehetséges eszköz az iráni nyersolaj vásárlásának csökkentése lehet. A Kpler adatai azt mutatják, hogy az erős kereslet ellenére Kína áprilisban közel egyharmadával csökkentette az iráni olaj importját márciushoz képest, így a vásárlások napi 1,16 millió hordóra csökkentek.
Kína továbbra is Irán legnagyobb, nem olajalapú kereskedelmi partnere.
Peking ennek ellenére továbbra is diplomáciailag támogatja Teheránt. Kína és Oroszország ellenezte az Egyesült Államok által támogatott ENSZ-határozatokat a Hormuzi-szorosról, azzal érvelve, hogy az intézkedések egyoldalúak és további eszkalációt kockáztatnak.
Kína ENSZ-megbízottja, Fu Gong azt mondta, hogy a javasolt határozat „nem hasznos”, és azzal érvelt, hogy mind az időzítése, mind a tartalma rossz.
Irán ennek ellenére továbbra is fontos stratégiai kártyát jelent Peking számára a Nyugattal folytatott tágabb rivalizálásában. A növekvő gazdasági költségek ellenére azonban Kína valószínűleg nem fog támogatni semmilyen olyan eredményt, amely Teheránt stratégiailag vereségbe ejtené Washingtonnal szemben.
