Kína és az USA vezetőinek legutóbbi találkozója óta eltelt négy hónap. Azóta Kína kereskedelmének fellendülését figyelhettük meg, míg Donald Trumpnak a csökkenő hazai népszerűségi mutatókkal kellett megküzdenie.
Az elemzők szerint ez a fordulat mérsékli a várakozásokat a két vezető washingtoni csúcstalálkozójával kapcsolatban. Hszi Csin-ping kínai elnök nem igyekszik engedményeket tenni, Donald Trumpot pedig korlátozza az Iránnal vívott költséges háború, amely mind a népszerűségét, mind az amerikaiak pénztárcáját megviselte.
Bár felmerülhetnek olyan kényes kérdések, mint Tajvan helyzete, a szeptember 24-i találkozó fő témája az, hogy a vezetők vajon meghosszabbítják-e a tavaly megkötött kereskedelmi fegyverszünetet, amely elhárított egy nagyobb globális gazdaságot ért sokkot.
„Hszi valójában nem keres semmi kézzelfoghatót. Meg akarja hosszabbítani a Trumppal kötött megállapodást, hogy Kínának legyen ideje megerősíteni magát” – mondta Jon Czin, a Brookings Institution külpolitikai szakértője, aki korábban az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának Kína-igazgatója volt.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter és Ho Lifeng kínai alelnök vezette az előkészítő tárgyalásokat vasárnap New Yorkban, amelyek célja a mesterséges intelligencia védőkorlátaira és a nem érzékeny termékek kereskedelmére vonatkozó lehetséges megállapodások előkészítése volt.
Ez távol áll Trump 2025-ös hivatalba lépésekor tett ígéretétől, miszerint vámokkal fogja orvosolni a Kínával fennálló kereskedelmi egyensúlyhiányt, amely „megöli” az Egyesült Államokat. De mióta fegyverszünetet kötött Hszivel, figyelme számtalan más külpolitikai csata között oszlik meg, az iráni és ukrajnai háborúktól kezdve az Európával folytatott szólásszabadságról szóló vitákig.
Kína is szembesült a maga kihívásaival, mint például a lassuló belföldi kereslet és az elhúzódó ingatlanpiaci válság, de az exportóriás, amelyet Trump megpróbált megszelídíteni, továbbra is dübörög, amit a közgazdászok egyre inkább Kínai Sokk 2.0-ként emlegetnek. Kína globális kereskedelmi többlete a második egymást követő évben is meghaladja az 1 billió dollárt.
Bár az amerikai erőfeszítések az olcsó csomagok – amelyekre online kiskereskedők támaszkodnak – megfékezésére sikerrel jártak, a Kína által az Egyesült Államokba idén eddig értékesített nagyjából 6500 termékkategória több mint fele nőtt 2025-höz.
Kínai üzleti vezetőkből álló küldöttség kíséri majd Hszit Washingtonba, köztük olyan cégek is, amelyek potenciálisan az Egyesült Államok szabályozói vizsgálatának vannak kitéve. Ők nagyobb piaci hozzáférésre törekszenek.
Washington úgy látja, hogy Hszi egyedülálló módon képes nyomást gyakorolni Iránra a háború befejezése érdekében, amely Trump népszerűségi mutatóját politikai karrierjének legalacsonyabb szintjére taszította. Hszi azonban nem mutatott hajlandóságot erre. A Reuters a hónap elején arról számolt be, hogy Peking több milliárd dollár értékű árut ad el Iránnak egy szankciók megkerülésére irányuló rendszeren keresztül.
Az Egyesült Államok múlt hónapban másodlagos szankciókkal fenyegette az Iránnal üzleti kapcsolatban álló országokat, azonban úgy tűnik, ezt még nem alkalmazták Teherán legnagyobb kereskedelmi partnerével szemben. Ez további bizonyíték az elemzők szerint arra, hogy Trump igyekezne stabilan tartani a kapcsolatait Hszi Csin-pinggel, miközben energiáit másra összpontosítja – ez a megállapodás a kínai vezetőnek is megfelel – írta meg a Reuters.
„Mind Hszi, mind Trump úgy érzi, hogy nagyon hasznos a stabilitás a kapcsolatban, hogy a sürgetőbb dolgokra tudjanak koncentrálni” – mondta Ruby Osman, a Tony Blair Institute for Global Change vezető geopolitikai kutatója.
„Trump számára ez Irán. Hszi számára ez Kína belpolitikai ellenálló képességének kiépítése” – tette hozzá.
