Közel-Kelet
Szankciókkal fenyeget az USA
Washington büntetné azokat a cégeket, amelyek iráni útdíjat fizetnek
Az OFAC pénteki figyelmeztetése szerint az amerikai személyek és cégek általában nem fizethetnek az iráni kormányhoz köthető szereplőknek, a nem amerikai szereplőket pedig szankciók fenyegetik, ha mégis megteszik – írja a BBC.
A hivatal kiemelte: azok a hajózási és tengeri vállalatok, amelyek kapcsolatba kerülnek az iráni kikötőkkel, komoly szankciós kockázatnak vannak kitéve. A tiltás nemcsak pénzbeli kifizetésekre vonatkozik, hanem digitális eszközökre, csereügyletekre is.
A feszültséget tovább növeli, hogy Irán a háború kezdete óta jelentősen korlátozta a forgalmat a Hormuzi-szoros térségében, miközben az Egyesült Államok tengeri blokádot vezetett be az iráni kikötők körül. Teherán ezt „kalózkodásnak” nevezte, miután amerikai erők hajókat állítottak meg és ellenőriztek.
Irán azt állítja, hogy díjat szedett a hajóktól a szoroson való áthaladásért, de ennek részleteit nem hozták nyilvánosságra, és az információkat független források nem erősítették meg.
Az Egyesült Államok közben további gazdasági nyomást gyakorol: újabb szankciókat vezetett be iráni devizaváltók ellen, amelyek az olajbevételek átváltásában játszottak szerepet. Scott Bessent szerint Washington célja, hogy ellehetetlenítse Irán bevételeinek megszerzését és mozgatását.
A konfliktus február végén éleződött ki, amikor az Egyesült Államok és Izrael csapásokat mért Iránra, amely válaszul támadásokat indított a térségben, és hajókat is célba vett a szorosban. Az amerikai haditengerészet április közepe óta blokád alatt tartja az iráni kikötőket, több tucat hajót visszafordítva.
A forgalom drasztikusan visszaesett: míg korábban havonta mintegy 3000 hajó haladt át a szoroson, ma már csak napi néhány. Ez komoly hatással van a globális kereskedelemre, mivel a térség kulcsfontosságú az olaj, az élelmiszerek és más áruk szállítása szempontjából.
Az UNHCR szerint a lezárások miatt a humanitárius szállítmányok is késnek, és jelentősen megdrágultak. Egyes útvonalak – például a Jóreménység-fok megkerülése – akár hetekkel is meghosszabbítják a szállítási időt.
Bár április 8-án az Egyesült Államok és Irán tűzszünetet kötött, a tárgyalások eddig nem vezettek tartós megállapodáshoz. Irán ugyan békejavaslatot tett, de Donald Trump ezt elutasítóan fogadta, mondván: a feltételek nem elfogadhatók.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Irán vezetése is bizonytalanabbá vált Ali Hamenei halála után, ami megnehezíti az egységes döntéshozatalt.
A konfliktus hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok és Izrael szerint Irán atomfegyver kifejlesztésére törekszik – ezt Teherán következetesen tagadja.
