Trump már Irán következő vezetőjéről beszél

Az amerikai elnök egyúttal arra bátorította az iráni kurd erőket, hogy indítsanak támadást. Azt is hangsúlyozta, hogy nem tart attól, hogy a konfliktus miatt emelkedő amerikai üzemanyagárak komoly problémát jelentenének, ugyanakkor jelezte: hamarosan új lépések jöhetnek az olajpiaci nyomás csökkentésére.

Közben az izraeli hadsereg felszólította több terület – köztük Kelet-Teherán – lakóit, hogy hagyják el otthonaikat. Irán válaszul támadásokat indított Izrael, valamint az Egyesült Arab Emírségek és Katar ellen.

A konfliktusba Azerbajdzsán is belekeveredett: Baku azzal vádolta Teheránt, hogy drónokat indított az országa területe felé, ezért 12 órára lezárta a déli légterét. Irán azonban tagadta, hogy célba vette volna szomszédját.

A térségben több helyen is evakuálások kezdődtek. Dél-Bejrútból például ezrek menekültek el, miután Izrael figyelmeztette a lakosságot, hogy hagyják el a területet.

A konfliktus gazdasági hatásai világszerte érezhetők. Bár néhány nemzetközi pénzügyi piac részben magához tért a korábbi esések után, a hadműveletek következményeként számos ország számára akadozik az olaj- és a cseppfolyósított földgáz-ellátás, amely a globális kínálat mintegy ötödét érinti.

A légi közlekedésben is jelentős fennakadások alakultak ki, és a globális logisztikai láncok egyre inkább akadoznak.

Két forrás szerint Izrael a hadművelet második szakaszára készül, amelyben az iráni rakéták tárolására szolgáló föld alatti bunkereket vennék célba.

Brad Cooper amerikai admirális, aki a Közel-Keleten állomásozó amerikai erőket irányítja a Központi Parancsnokság élén, közölte: Irán ballisztikus rakétatámadásainak száma a háború első napjához képest mintegy 90 százalékkal csökkent.