Környezet
Katasztrófa, amit meg lehetett volna előzni
Jöttek a jelek de senki nem lépett

A bejelentés azután történt, hogy a helyi serpa közösségek a BBC-nek arról beszéltek, hogy az ENSZ által támogatott projektet évek óta nem ellenőrizték. Az Imja-gleccsertavat utoljára 2016-ban csapolták le, azóta pedig gyakorlatilag semmilyen karbantartást nem végeztek rajta.
Ennek következtében a riasztórendszer elromlott, a szirénatornyok rozsdásodnak, sőt egyes helyeken még az akkumulátorokat is ellopták. A nepáli hatóságok szerint a műholdas adatok sem elég megbízhatóak, így a mobiltelefonos riasztások sem működnek megfelelően.
Az Imja-tó több mint 5000 méterrel a tengerszint felett fekszik, és bár az elmúlt évtizedben nem tört fel, a szakértők szerint a veszély továbbra is fennáll. A globális felmelegedés miatt a gleccserek gyorsan olvadnak, a tavak nőnek, és egy esetleges kitörés pusztító árvizeket okozhat, amelyek falvakat, hidakat és túraútvonalakat sodorhatnak el.
Egy friss felmérés szerint 2000 óta megduplázódott a jégolvadás üteme a térségben, ami tovább növeli a kockázatot. A melegedés ráadásul instabilabbá teszi a hegyeket, növelve a kőomlások és gleccserszakadások esélyét.
Az Everest régióban az elmúlt ötven évben legalább öt gleccsertó-kitörés történt, ezért az Imja-tó környékén élők egyre jobban aggódnak.
„A szirénatornyok állapotát látva nem számítunk arra, hogy árvízriasztást kapunk, még akkor sem, ha kitör a tó” – mondta Ang Nuru Sherpa.
„A falunkban lévő torony rozsdásodik és dől, bármikor összeomolhat, mert soha nem tartották karban.”
A helyiek szerint az ígéretek nem teljesültek.
„Amikor elindult a projekt, azt mondták, hogy a hatóságok minden évben ellenőrzik a rendszert, de mi nem látunk itt senkit” – mondta Jangbu Sherpa.
„Minden évben kérjük a javítást, de eddig hiába.”
A probléma nemcsak a helyieket érinti.
„Hat falu kerülhet veszélybe, és az évente ide érkező több mint 60 ezer turista sem érezheti magát biztonságban” – hívta fel a figyelmet Tshering Sherpa.
A hatóságok elismerik a gondokat, de forráshiányra hivatkoznak.
„Nem tudjuk biztosan, hogy a riasztórendszer működik-e” – mondta Niraj Pradhananga. „Hallottunk arról is, hogy egyes elemeit ellopták.”
A hivatal szerint a vízszintet figyelő rendszer sem működik megfelelően. „Nem kapunk elég adatot ahhoz, hogy időben riasztást adhassunk ki” – tette hozzá Pradhananga.
A vezetés szerint most igyekeznek pótolni a hiányosságokat. „Az erőforrásainkat eddig más projektek kötötték le, de most az Imja-tóra fogunk koncentrálni” – mondta Archana Shrestha.
„Olyan szabályozást alakítunk ki, amely biztosítja a rendszeres karbantartást, még egy ilyen nehezen megközelíthető területen is.”
Közben az ENSZ fejlesztési programja újabb támogatást kapott hasonló projektekre. „Az Imja-tónál szerzett tapasztalatokat beépítjük az új programokba, nagyobb hangsúlyt fektetve a hosszú távú fenntarthatóságra” – mondta Monica Upadhyay.
A helyiek azonban továbbra sem nyugodtak.
„Számunkra ez csak kirakatintézkedés volt” – fogalmazott Nawang Thome Sherpa. „Milliókat költöttek arra, hogy megvédjenek minket, de nekünk nap mint nap együtt kell élnünk a katasztrófa lehetőségével.”
