Környezet

Katasztrófa, amit meg lehetett volna előzni

Jöttek a jelek de senki nem lépett

A nepáli tisztviselők elismerték, hogy a Mount Everest térségében élő több ezer ember védelmét szolgáló korai árvízjelző rendszer mára működésképtelenné vált, miután hosszú ideig hagyták leromlani az állapotát.

Katasztrófa, amit meg lehetett volna előzni
Képünk illusztráció
Fotó: Bartłomiej Bargiel / Red Bull Content Pool / Red Bull Content Pool via AFP

A bejelentés azután történt, hogy a helyi serpa közösségek a BBC-nek arról beszéltek, hogy az ENSZ által támogatott projektet évek óta nem ellenőrizték. Az Imja-gleccsertavat utoljára 2016-ban csapolták le, azóta pedig gyakorlatilag semmilyen karbantartást nem végeztek rajta.

Ennek következtében a riasztórendszer elromlott, a szirénatornyok rozsdásodnak, sőt egyes helyeken még az akkumulátorokat is ellopták. A nepáli hatóságok szerint a műholdas adatok sem elég megbízhatóak, így a mobiltelefonos riasztások sem működnek megfelelően.

Az Imja-tó több mint 5000 méterrel a tengerszint felett fekszik, és bár az elmúlt évtizedben nem tört fel, a szakértők szerint a veszély továbbra is fennáll. A globális felmelegedés miatt a gleccserek gyorsan olvadnak, a tavak nőnek, és egy esetleges kitörés pusztító árvizeket okozhat, amelyek falvakat, hidakat és túraútvonalakat sodorhatnak el.

Egy friss felmérés szerint 2000 óta megduplázódott a jégolvadás üteme a térségben, ami tovább növeli a kockázatot. A melegedés ráadásul instabilabbá teszi a hegyeket, növelve a kőomlások és gleccserszakadások esélyét.

Az Everest régióban az elmúlt ötven évben legalább öt gleccsertó-kitörés történt, ezért az Imja-tó környékén élők egyre jobban aggódnak.

„A szirénatornyok állapotát látva nem számítunk arra, hogy árvízriasztást kapunk, még akkor sem, ha kitör a tó” – mondta Ang Nuru Sherpa.

„A falunkban lévő torony rozsdásodik és dől, bármikor összeomolhat, mert soha nem tartották karban.”

A helyiek szerint az ígéretek nem teljesültek.

„Amikor elindult a projekt, azt mondták, hogy a hatóságok minden évben ellenőrzik a rendszert, de mi nem látunk itt senkit” – mondta Jangbu Sherpa.

„Minden évben kérjük a javítást, de eddig hiába.”

A probléma nemcsak a helyieket érinti.

„Hat falu kerülhet veszélybe, és az évente ide érkező több mint 60 ezer turista sem érezheti magát biztonságban” – hívta fel a figyelmet Tshering Sherpa.

A hatóságok elismerik a gondokat, de forráshiányra hivatkoznak.

„Nem tudjuk biztosan, hogy a riasztórendszer működik-e” – mondta Niraj Pradhananga. „Hallottunk arról is, hogy egyes elemeit ellopták.”

A hivatal szerint a vízszintet figyelő rendszer sem működik megfelelően. „Nem kapunk elég adatot ahhoz, hogy időben riasztást adhassunk ki” – tette hozzá Pradhananga.

A vezetés szerint most igyekeznek pótolni a hiányosságokat. „Az erőforrásainkat eddig más projektek kötötték le, de most az Imja-tóra fogunk koncentrálni” – mondta Archana Shrestha.

„Olyan szabályozást alakítunk ki, amely biztosítja a rendszeres karbantartást, még egy ilyen nehezen megközelíthető területen is.”

Közben az ENSZ fejlesztési programja újabb támogatást kapott hasonló projektekre. „Az Imja-tónál szerzett tapasztalatokat beépítjük az új programokba, nagyobb hangsúlyt fektetve a hosszú távú fenntarthatóságra” – mondta Monica Upadhyay.

A helyiek azonban továbbra sem nyugodtak.

„Számunkra ez csak kirakatintézkedés volt” – fogalmazott Nawang Thome Sherpa. „Milliókat költöttek arra, hogy megvédjenek minket, de nekünk nap mint nap együtt kell élnünk a katasztrófa lehetőségével.”

Kapcsolódó írásaink