Az orosz hatóságok szerint két ember meghalt, hatan megsérültek, találat érte a moszkvai olajfinomítót és egy lakóépületet is. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester közlése szerint szombat óta több mint 1600 drónt semmisítettek meg Oroszország felett, közülük mintegy 450 Moszkva felé tartott. Ukrajna egyelőre nem kommentálta a támadást.
Moszkva számára rendkívüli éjszaka után nyitottak ki vasárnap reggel a szavazóhelyiségek az orosz parlamenti választás utolsó napján.
Az orosz főváros és a környező régió az eddig jelentett legnagyobb dróntámadást élte át. Az orosz hatóságok Ukrajnát tették felelőssé a műveletért, Kijev azonban vasárnap délelőttig nem vállalta magára és nem kommentálta a támadást.
A támadás időzítése azonban politikai szempontból is különösen érzékeny. Oroszországban éppen vasárnap ér véget a háromnapos parlamenti választás, amelyet Vlagyimir Putyin elnök a háborús politika társadalmi támogatottságának egyik mércéjeként is kezelt.
Több száz drón Moszkva felé
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szerint szombat óta az orosz légvédelem több mint 1600 pilóta nélküli repülőeszközt semmisített meg és ezek közül mintegy 450 Moszkva irányába tartott. A Reuters beszámolója szerint két ember életét vesztette a Moszkvai területen, további hatan megsérültek. A drónok egy része elérte az orosz főváros területét is.
Találat érte a moszkvai olajfinomító egyik létesítményét, ahol tűz és károk keletkeztek. Szemtanúk robbanásokról számoltak be, majd füstöt láttak felszállni az üzem térségéből. A finomító nem jelentéktelen létesítmény. 2024-ben mintegy 11,6 millió tonna kőolajat dolgozott fel, és jelentős mennyiségű benzint, valamint dízelüzemanyagot állított elő. A támadás így nemcsak katonai, hanem energetikai szempontból is jelentős.
Lakóépületet is találat ért
A támadás során egy lakóépület is megsérült.
A Reuters szerint a Moszkva környéki Ramenszkoje járásban egy 21 emeletes lakóépület megrongálódása miatt mintegy 400 embert kellett evakuálni, köztük 70 gyermeket. Oroszország és Ukrajna egyaránt azt állítja, hogy katonai és stratégiai infrastruktúrát támad, nem pedig civileket. A háború során ugyanakkor mindkét ország területén ismételten történtek civil áldozatokkal járó csapások.
Vasárnap Ukrajnában is súlyos támadás történt, az ukrán hatóságok szerint egy orosz dróntámadás a Kijevi területen négy civil, köztük három gyermek életét követelte. A háború tehát a választás napján sem lassult.
Az energia-infrastruktúra lett az egyik fő célpont
Az elmúlt hetekben látványosan felerősödött az orosz és ukrán energia-infrastruktúra elleni támadások sora. Ukrajna több orosz finomítót ért el nagy hatótávolságú drónokkal. Néhány nappal korábban például a jaroszlavli olajfinomító kőolaj-feldolgozását kellett leállítani egy dróntámadást követően.
Moszkva eközben ukrán energetikai, ipari és közlekedési infrastruktúrát támad. Ez a háború újabb veszélyes dimenzióját jelenti, az energiaellátás elleni támadások már nemcsak a hadseregek működésére, hanem a lakosság mindennapi életére és az üzemanyag-ellátásra is hatással lehetnek.
Különleges választás Oroszországban
A szeptember 18. és 20. között tartott parlamenti választás az első ilyen országos voksolás Oroszországban a 2022 februárjában indított teljes körű ukrajnai invázió óta.
A 2021-es választáson az Egységes Oroszország a parlamenti mandátumok több mint kétharmadát megszerezte és a mostani választáson is a kormánypárt dominanciájára számítanak. A politikai verseny körülményei ugyanakkor vitatottak.
A Reuters szerint számos háborúellenes jelölt nem indulhatott és Oroszországban a háború nyilvános bírálatát büntetőjogi korlátozások is érintik. A Kreml ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a választás az orosz politikai rendszer stabilitását és működőképességét bizonyítja.
Putyin a választási eredményt várhatóan a kormány politikájának, köztük az ukrajnai háborúval kapcsolatos irányvonalnak a társadalmi támogatottságával is összekapcsolja.
Kibertámadásokról is beszámolt Moszkva
A dróntámadás nem az első biztonsági incidens a választás alatt. Az orosz hatóságok már szombaton azt közölték, hogy kibertámadások érték az elektronikus választási rendszert és a kommunikációs infrastruktúrát. Moszkva szerint a támadásokat sikerült elhárítani. Az orosz vezetés Ukrajnát vádolta a választás megzavarásának kísérletével, de a Reuters szerint az állításhoz nem mutattak be nyilvánosan ellenőrizhető bizonyítékot.
Szombat délutánig az országos részvételi arány 32,58 százalék volt.
Moldovával is diplomáciai vita robbant ki
A választás Oroszország határain kívül is konfliktust okozott. Moldova tiltakozott amiatt, hogy Oroszország 15 szavazóhelyiséget nyitott a Moszkva-barát, szakadár Dnyeszteren túli területen.
Chişinău „elfogadhatatlannak és ellenségesnek” nevezte az orosz lépést és bekérette Moszkva nagykövetét. Oroszország ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a régióban mintegy 220 ezer orosz útlevéllel rendelkező ember él, akiknek biztosítani kell a választójogát. A kérdés különösen érzékeny, mert Moldova saját területe részének tekinti a Dnyeszteren túli régiót, ahol továbbra is orosz katonák állomásoznak.
A választás fölé is odakerült a háború
A vasárnapi események jól mutatják, milyen nehéz már elválasztani egymástól Oroszország belpolitikáját és az ukrajnai háborút. Az orosz vezetés a választással stabilitást és politikai kontinuitást kíván mutatni, miközben a háború következményei egyre közvetlenebbül jelennek meg Oroszország területén is. Ezúttal nem egy határ menti régiót ért támadás.
Drónok százai indultak Moszkva felé, találat érte a főváros egyik fontos olajfinomítóját és mindez éppen azon a napon történt, amikor az orosz választóknak le kell zárniuk az ország következő parlamentjének összetételéről szóló voksolást.
Az első választási eredmények vasárnap este várhatók, a részletesebb országos eredmények pedig hétfőre rajzolódhatnak ki. Egy dolog azonban már az eredmény előtt világos: az ukrajnai háború ezen a választáson nem pusztán politikai háttér, fizikailag is elérte az orosz fővárost a voksolás utolsó napján.
