Magas rangú európai tisztviselők egyre inkább aggódnak amiatt, hogy Oroszország drón- vagy rakétatámadásokat indíthat NATO-országok ellen, miközben Moszkva fokozza hibrid kampányát a kontinensen.
Németország kórházakat készít fel egy esetleges háborús konfliktusra, Litvánia frissítette evakuálási terveit, a NATO pedig hadgyakorlatokat tart a balti térségben. Eközben Fehéroroszország is nagyszabású hadgyakorlatokat rendezett Litvánia közelében.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy Moszkva a következő hónapokban drónokkal vagy rakétákkal támadhatja meg az Ukrajnát támogató NATO-tagállamok területét.
A figyelmeztetések jól mutatják, hogy Európában egyre nagyobb az aggodalom az elmúlt hónapokban megszaporodott légtérsértések és szabotázskísérletek miatt. A NATO-tagállamok többször is a Kreml nyomásgyakorlásának minősítették ezeket az akciókat, amelyek célja szerintük Ukrajna támogatásának gyengítése. Válaszlépéseiket ugyanakkor az eszkalációtól való félelem is befolyásolja.
Emmanuel Macron francia elnök péntekre rendkívüli egyeztetésre hívta össze a pártok vezetőit és a 2027-es elnökválasztás lehetséges jelölteit. A megbeszélésen Ukrajna, Irán és a súlyosbodó energiaválság helyzetét vitatták meg.
Macron Tusk figyelmeztetéseit „megalapozottnak és jól dokumentáltnak” nevezte, és egy új, kritikus infrastruktúrát védő tervet is bejelentett. Mint mondta, az elmúlt hetekben „felerősödött az orosz hibrid fenyegetés Európa és Franciaország ellen”.
„Nem véletlen, hogy a lengyel miniszterelnök ilyen határozottan fogalmazott” – mondta pénteken Rob Jetten holland miniszterelnök. Szerinte Európának komolyan kell vennie a figyelmeztetést, és egyértelművé kell tennie, hogy szükség esetén kész válaszlépéseket tenni.
Alexander Stubb finn elnök csütörtökön szintén arra szólította fel a lakosságot, hogy „érdemes mentálisan felkészülni arra, hogy valami történhet”, például szabotázsakciókra vagy orosz dróntámadásokra.
Moszkva közben egyre harciasabb hangot üt meg a hétvégi oroszországi parlamenti választások előtt, amelyeken várhatóan Vlagyimir Putyin Egységes Oroszország pártja megőrzi hatalmát.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a héten arra figyelmeztette Európát, hogy ha a NATO megtámadná Oroszországot, a válasz egy „nagyon rövid” háború lenne.
„Oroszország fokozta tevékenységét, ezért ébernek kell maradnunk” – mondta egy magas rangú európai védelmi tisztviselő. Szerinte a mostani események egy szélesebb tendencia részét képezhetik, és további hasonló incidensekre is számítani lehet.
Egy másik magas rangú európai védelmi tisztviselő szerint a legutóbbi incidensek egyelőre nem vezettek újabb közös válaszlépésekhez. „Szorosan figyelemmel kísérjük az eseményeket” – tette hozzá.
A pálya megtartása
Pénteken német és svéd erők közös hadgyakorlatot tartottak a stratégiai jelentőségű svéd Gotland szigete közelében. Ez néhány héttel azután történt, hogy NATO-szövetségesek be nem jelentett gyakorlatokat hajtottak végre az orosz Kalinyingrád közelében.
Az elmúlt hetekben NATO-gépek lelőttek egy orosz drónt Litvánia felett. Egy orosz hajó jelzőrakétákat lőtt ki egy dán katonai helikopterre, Németország pedig egy feltételezett orosz kémet hibáztatott a lipcsei repülőtér elleni dróntámadási kísérlet miatt.
Amerikai hírszerzési jelentések augusztusban arra figyelmeztettek, hogy Moszkva az elkövetkező években akár egy korlátozott támadással is tesztelheti egy NATO-tagállam védelmét. John Ratcliffe, a CIA igazgatója a múlt hónapban arra szólította fel az orosz tisztviselőket, hogy ne eszkalálják a konfliktust a NATO-val, különösen a balti államokkal.
Az ugyanakkor továbbra sem világos, hogy a mostani figyelmeztetések új hírszerzési információkon alapulnak-e.
Kęstutis Budrys litván külügyminiszter pénteken azt mondta, hogy Vilnius ugyanazokkal az információkkal rendelkezik, mint Tusk egy esetleges, „külföldi zászló alatt” végrehajtott műveletről. Szavai alapján azonban ezek az információk már júliusig visszanyúlnak.
Budrys szerint az európai politikusok nyilatkozatai részben összehangolt üzenetet közvetítenek Moszkvának. Oroszország ne hozzon olyan döntéseket, amelyekről azt feltételezi, hogy nem váltják ki a NATO kollektív védelmét biztosító 5. cikkely alkalmazását.
Két szövetséges diplomata szerint a NATO-tagállamokat hivatalosan nem tájékoztatták új hírszerzési információkról, és a szövetség fenyegetettségi értékelése sem változott.
„Jelenleg nem látunk közvetlen támadási fenyegetést” – mondta egy NATO-tisztviselő. Hozzátette ugyanakkor: „Nem lehetünk naivak vagy önelégültek, és biztosítanunk kell, hogy a NATO az elkövetkező években is erős maradjon.”
Ed Arnold, a D Group tanácsadó cég korábbi NATO-tisztviselője szerint a figyelmeztetések egyik célja az lehet, hogy felkészítsék a lakosságot a fenyegetésekre, és eleve elrettentsék Oroszországot az esetleges, hamis zászlós műveletektől.
Egy magas rangú NATO-s katonai tisztviselő szerint Oroszország azért fokozhatja hibrid tevékenységét, mert nehezen tudja legyőzni Ukrajnát. „Ezért tévesen úgy érzékelheti, hogy az egyetlen kiút a hibrid kampány fokozása” – mondta.
A Sahaidachnyi Biztonsági Központ adatai szerint január és augusztus között 100 hivatalosan hibrid incidens történt Európában, szemben a tavalyi év azonos időszakának 60 esetével. Különösen a légtérsértések száma emelkedett.
Egy magas rangú NATO-tisztviselő szerint a tényleges szám ennél jóval magasabb, és a 200-at is könnyen meghaladhatja, ha a kibertámadásokat nem számítjuk bele. A tisztviselő szerint a NATO brüsszeli központját havonta több ezer kibertámadás éri – írja a POLITICO.
„A számok nőnek, az incidensek súlyosabbá válnak, és Oroszország kockázatvállalási hajlandósága is növekszik” – mondta.
