A Pénzügyminisztérium közlése szerint a Magyar Bankszövetséggel folytatott tárgyalásokon nem sikerült olyan megoldást találni, amely kellő garanciát adna arra, hogy a védelem megszüntetése ne okozzon jelentős törlesztőrészlet-emelkedést az érintett adósoknak. A döntés mintegy kétszázezer hiteles számára jelenthet megkönnyebbülést: október 1-jén egyelőre nem szakad rájuk a piaci kamatok teljes terhe.
Fordulat történt a kamatstop ügyében. Bár a kormány nyáron még arra készült, hogy szeptember 30-ával megszünteti a lakossági jelzáloghitelek jelenlegi kamatvédelmét, most kiderült, hogy erre egyelőre nem kerül sor.
Boda Nikoletta, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az Országgyűlésben közölte, hogy a kormány több körben tárgyalt a Magyar Bankszövetséggel a kamatstop lehetséges kivezetéséről, ám nem sikerült olyan konstrukciót kidolgozni, amely garantálná, hogy az érintett ügyfelek terhei ne emelkedjenek jelentősen.
A megállapodás hiányában ezért a kamatstop egyelőre változatlan feltételekkel fennmarad.
Mintegy kétszázezer ember várta a választ
A kérdést Witzmann Mihály fideszes országgyűlési képviselő vetette fel a parlamentben. A politikus arra emlékeztetett, hogy szeptember 30-a közeledtével mintegy kétszázezer adós számára vált bizonytalanná, mi történik a havi törlesztőrészletével októbertől.
A júniusi tervek alapján ugyanis a jelenlegi formájában működő referencia-kamatstop szeptember végével megszűnt volna, miközben a kormány azt ígérte, hogy addig a bankokkal együttműködve külön megoldást dolgoz ki a valóban rászoruló ügyfelek számára. Ez a megoldás azonban szeptember közepéig nem született meg.
A kormány előtt így két lehetőség maradt: vagy úgy vezeti ki a rendszert, hogy egyes ügyfelek törlesztőrészlete jelentősen megugorhat, vagy továbbra is fenntartja a védelmet. Végül az utóbbi mellett döntött.
Mennyivel nőhetett volna a törlesztőrészlet?
Nem elméleti veszélyről volt szó.
A BiztosDöntés.hu számítása szerint egy négymillió forintos fennálló tartozással és hatéves hátralévő futamidővel rendelkező adós esetében a kamatstop megszüntetése havi mintegy 5700–6500 forintos, azaz 9–10,4 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést is okozhatott volna.
Egyes hitelszerződéseknél a tényleges változás ennél kisebb vagy nagyobb lehetett volna, hiszen az függ a fennálló tartozástól, a hátralévő futamidőtől, a kamatperiódustól és a szerződésben alkalmazott referencia-kamattól is.
A lényeg azonban ugyanaz: sok családnak októbertől többet kellett volna fizetnie. Most ez az automatikus emelkedés egyelőre elmarad.
Közel öt éve velünk van a kamatstop
A kamatstopot még 2022. január 1-jén vezették be, eredetileg átmeneti, fél évre szóló intézkedésként. A cél az volt, hogy a gyorsan emelkedő piaci kamatok ne jelenjenek meg teljes egészében azonnal a változó kamatozású lakáshitelek törlesztőrészleteiben.
Az átmeneti védelemből azonban évekig működő rendszer lett.
Az intézkedést többször meghosszabbították, majd 2026 áprilisában a lejárati határidőt is eltörölték. Júniusban a Tisza-kormány már azt közölte, hogy a jelenlegi konstrukció hosszú távon nem fenntartható, ezért szeptember végével kivezetné azt.
Kármán András pénzügyminiszter akkor azt hangsúlyozta, hogy a következő hónapokban a bankokkal közösen keresnek megoldást azokra az adósokra, akik valóban segítségre szorulnak. Szeptemberre azonban kiderült, hogy ilyen kompromisszumot nem sikerült kialakítani.
A bankoknak sem mindegy, meddig marad
A történet másik oldalán a bankszektor áll.
A Magyar Bankszövetség korábban arra figyelmeztetett, hogy ha a kamatstop határidő nélkül marad fenn, annak jelentős számviteli következménye lehet a bankokra nézve.
Becsei András, a Bankszövetség alelnöke júniusban arról beszélt, hogy tartós, határozatlan idejű fenntartás esetén a bankszektor akár 300 milliárd forintnyi számviteli veszteséggel is szembesülhet az érintett hitelállományon. Ez magyarázza, miért nem egyszerű a kérdés.
A kamatstop fenntartása védi az érintett hiteleseket a piaci kamatok teljes hatásától, a különbözet azonban valahol megjelenik a pénzügyi rendszerben. Éppen ezért a mostani döntés sem feltétlenül a vita végét, inkább annak elhalasztását jelenti.
A leginkább veszélyeztetettek köre jóval kisebb lehet
A Magyar Nemzeti Bank korábbi adatai alapján a kamatstop által érintett több mint kétszázezer szerződésből nagyjából 19 ezer adós tekinthető különösen sérülékenynek.
Ez is szerepet játszott abban, hogy a kormány eredetileg célzott rendszerben gondolkodott, hogy ne minden érintett hitel maradjon korlátlanul védett, hanem elsősorban azok kapjanak segítséget, akiknél a kamatemelkedés valódi fizetési nehézséget okozhat. A bankokkal azonban éppen ennek a konstrukciónak a részleteiről nem sikerült megállapodni, így egyelőre marad a szélesebb körű védelem.
Mit jelent ez annak, akinek kamatstopos hitele van?
A legfontosabb változás valójában az, hogy egyelőre nincs változás.
A kamatstop szeptember 30. után is fennmarad, így pusztán az intézkedés megszüntetése miatt október 1-jétől nem következik be automatikus törlesztőrészlet-emelkedés.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden érintett adós havi fizetnivalója minden körülmények között változatlan marad. A kamatstop a referencia-kamat emelkedését korlátozza, az egyes szerződések pontos feltételeit továbbra is a hitelszerződés és a banki tájékoztatás határozza meg. Az viszont biztos, hogy az a szeptember végi határvonal, amelytől hónapokon keresztül több százezer adós tartott, egyelőre eltűnt.
Megkönnyebbülés most, döntés később
A mostani döntés rövid távon egyértelműen kiszámíthatóbb helyzetet teremt az érintett családok számára.
Nem kell néhány hét alatt alkalmazkodniuk egy akár több ezer forintos havi többletkiadáshoz és nem úgy érkezik el október, hogy közben nincs kész az a célzott rendszer, amely a leginkább rászorulókat védené. A hosszabb távú probléma azonban nem oldódott meg.
A kormánynak és a bankszektornak továbbra is választ kell találnia arra, miként lehet egyszer úgy megszüntetni az eredetileg átmenetinek szánt intézkedést, hogy ne egyik napról a másikra a családokra háruljon a teljes teher.
A szeptember 30-i határidő tehát elvesztette jelentőségét.
A valódi kérdés most már az, hogy meddig marad a kamatstop és milyen megoldással lehet majd úgy kivezetni, hogy abból ne több tízezer magyar család számára legyen újabb pénzügyi sokk.
