A kontinens gáztárolói az évnek ebben a szakában másfél évtizede nem álltak ilyen rosszul. A közel-keleti háború miatt drámaian visszaesett az LNG-szállítás, a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság pedig éppen akkor érte Európát, amikor a télre kellene feltölteni a készleteket. Magyarország helyzete az uniós átlagnál kedvezőbb, hazánk tárolói több mint 70 százalékig megteltek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bennünket ne érintene egy elhúzódó energiaválság.
Európa azt hihette, hogy a 2022-es energiaválság után megtanulta a leckét. Új LNG-terminálok épültek, új beszállítókat kerestek, Norvégia szerepe megnőtt, az Egyesült Államokból pedig egyre több cseppfolyósított földgáz érkezett a kontinensre. 2026 őszének küszöbén azonban ismét ugyanaz a kellemetlen kérdés kerül elő: Mi történik, ha Európa egy hideg télnek magas gázárakkal és a szokásosnál gyengébben feltöltött tárolókkal vág neki?
A Reuters keddi elemzése szerint az európai földgáz irányadó ára már 75 euró fölé emelkedett megawattóránként, ami több mint kétszerese az egy évvel korábbi szintnek. Az árak 2023 januárja óta nem jártak ilyen magasan. A probléma azonban nem pusztán az ár.
Az európai tárolók mindössze kétharmadig vannak
A Gas Infrastructure Europe szeptember 7-i adatai szerint az Európai Unió földgáztárolóinak töltöttsége 66,9 százalék volt. Ez különösen figyelemre méltó szeptember elején, amikor normális körülmények között már javában a téli szezonra készül Európa. A kontinens legnagyobb gazdaságainak egy része ráadásul az átlagnál is rosszabbul áll.
Németország tárolói mindössze 54,5 százalékig, Hollandiáé 50 százalék körüli szintig vannak feltöltve. A német gáztárolói szövetség szerint még kedvező esetben is csak körülbelül 77 százalékos töltöttséggel indulhatnak neki novembernek. Egy rendkívül hideg tél esetén ebből már ellátási probléma is kialakulhat.
Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy Európa télen gáz nélkül marad, de azt igen, hogy jóval kisebb a biztonsági tartalék, mint amellyel egy nyugodt téli szezont el lehetne kezdeni.
A Hormuzi-szorosban dőlhet el Európa téli gázára
A mostani válság különlegessége, hogy nem Európában kezdődött. A közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli hajózási bizonytalanság az LNG-piacot is súlyosan érinti.
A Reuters számításai szerint a közel-keleti LNG-export a konfliktus következtében mintegy 85 százalékkal esett vissza. Különösen fájdalmas Európa számára a katari szállítások kiesése vagy lassulása, hiszen Katar a világ egyik legfontosabb cseppfolyósítottföldgáz-exportőre.
Ezzel egy időben Ázsiában a rendkívül meleg nyár miatt erős maradt a kereslet. Az LNG sajátossága, hogy a tankhajók oda mennek, ahol többet fizetnek értük. Ha tehát Európának versenyeznie kell az ázsiai vevőkkel ugyanazért a rakományért, a végeredmény könnyen újabb áremelkedés lehet. Az Egyesült Államok és más termelők növekvő LNG-kínálata valamennyire enyhíti a hiányt, de egyelőre nem tudta teljesen ellensúlyozni a közel-keleti kiesést.
Magyarország egyelőre jobban áll
A magyar helyzet azonban lényegesen kedvezőbb annál, mint amit az európai átlag mutat.
A Gas Infrastructure Europe legfrissebb adatai szerint a magyar földalatti gáztárolók szeptember 7-én 70,77 százalékig voltak feltöltve, bennük 47,91 terawattóra energiatartalmú földgáz állt rendelkezésre. Magyarország tehát több mint négy százalékponttal az uniós átlag fölött áll. Ez fontos biztonsági tartalék.
Hazánk emellett több irányból képes gázt fogadni, miközben az MVM az elmúlt időszakban alternatív beszerzéseket is kiépített. Az állami energiacsoport többek között horvátországi LNG-kapacitásokra, valamint a Shell-lel és az Engie-vel kötött szerződésekre is támaszkodhat. Az MVM vezetése korábban azt is közölte: Magyarország műszakilag orosz gáz nélkül is ellátható lenne, bár ennek ára magasabb lenne. Ez a különbség kulcsfontosságú.
Az, hogy van-e gáz és az, hogy mennyibe kerül, két teljesen külön kérdés.
Magyarország ellátásbiztonsági helyzete jelenleg nem indokol pánikot, de az árkockázat azonban nagyon is valós.
Megugorhat-e emiatt a magyar családok rezsije?
Ez az a kérdés, amely a legtöbb embert érdekli. A rövid válasz: A világpiaci gázár emelkedéséből nem következik automatikusan, hogy ugyanilyen mértékben nő a magyar lakossági gázszámla.
Magyarországon a lakossági fogyasztók nem közvetlenül a holland TTF gáztőzsde napi árán vásárolják a földgázt. A rezsicsökkentési rendszer árszabályozása elválasztja a háztartási tarifát a rövid távú nagykereskedelmi ármozgástól. A jelenlegi rendszerben meghatározott fogyasztási szintig kedvezményes ár védi a lakossági fogyasztókat.
A Magyar-kormány augusztusban, a rendkívüli magyarországi energiaválság idején is azt jelezte, hogy fenn kívánja tartani a háztartások energiaár-támogatását, vagyis 75 vagy akár 80 eurós tőzsdei földgázár nem jelenti azt, hogy másnap ennyivel nő a családok gázszámlája.
Ez azonban nem jelenti azt sem, hogy a magas világpiaci árnak nincs magyarországi költsége, csak nem feltétlenül a számlán jelenik meg először.
Ha nem a család fizeti meg, valakinek akkor is ki kell fizetnie
Itt található a rezsivédelem egyik legfontosabb gazdasági dilemmája. Ha az állami energiaszolgáltató magas áron vásárol gázt, de a lakosságnak ennél lényegesen olcsóbban adja tovább, a különbség nem tűnik el. Megjelenhet az energiacégek eredményében, az állami támogatásban vagy végső soron a költségvetésben. Ezért egy rövid ideig tartó gázárugrás kezelhető.
Egészen más helyzet áll elő azonban akkor, ha a 70–80 euró körüli vagy annál magasabb ár hónapokon át fennmarad. Ebben az esetben a rezsicsökkentés fenntartásának költsége is emelkedhet. Különösen érzékennyé teszi ezt a kérdést, hogy a magyar költségvetés jelenleg egyébként is jelentős hiánnyal küzd, ezért a tél egyik legfontosabb magyar gazdaságpolitikai kérdése az lehet, hogy : Mekkora világpiaci energiaár mellett tartható fenn változatlanul a jelenlegi lakossági rendszer anélkül, hogy annak költsége más területen jelentős költségvetési megszorítást kényszerítene ki?
Először valószínűleg nem a családok, hanem a vállalatok érzik meg
A magas gázár másik fontos hatása közvetlenebb. A magyar vállalatok jelentős része nincs ugyanolyan módon védve a világpiaci áringadozástól, mint a háztartások. Az energiaintenzív iparágak számára a tartósan magas földgázár közvetlen versenyképességi probléma. A vegyipar, a műtrágyagyártás, az üveg-, kerámia-, acél- és élelmiszeripar különösen érzékeny az energiaárakra.
Ha ezeknek a vállalkozásoknak növekszik a termelési költségük, három dolgot tehetnek: lenyelik a veszteséget, csökkentik a termelést, vagy árat emelnek. Az utóbbi pedig már eljut a fogyasztókhoz.
Vagyis a magas gázár akkor is növelheti a magyar családok terheit, ha maga a lakossági gázszámla változatlan marad. Az élelmiszerben, az építőanyagban, a szolgáltatásokban és végül az inflációban jelenhet meg.
Az áramárra is hatással lehet
A földgáz ára ráadásul nem csak a gázfűtés miatt fontos. Európában a gáztüzelésű erőművek számos időszakban meghatározó szerepet játszanak a villamos energia piaci árának kialakításában.
Ha a gáz drága, az áram nagykereskedelmi ára is emelkedhet. Magyarország számára ez különösen kellemetlen tapasztalat lehet a nyár után.
Augusztus elején a Duna rekordalacsony vízállása miatt a Paksi Atomerőmű termelését drasztikusan vissza kellett fogni. A kieső hazai villamos energiát részben importtal kellett pótolni, aminek becsült költsége százmilliárdos nagyságrendet is elérhetett. Vagyis Magyarország néhány hét leforgása alatt két különböző energiaellátási sérülékenységgel találkozik.
Nyáron a rendkívüli aszály és az alacsony Duna-vízállás mutatta meg, milyen kockázatot jelent a villamosenergia-rendszer számára az időjárási szélsőség, ősszel pedig a földgázpiacon derülhet ki, milyen árat kell fizetni a geopolitikai bizonytalanságért.
Németország problémája Magyarország problémája is
Könnyű lenne azt mondani, hogy a német gáztárolók alacsony töltöttsége Budapest számára érdektelen, de nem az. Németország Európa legnagyobb gazdasága és Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnere. Ha a magas energiaárak ismét visszafogják a német vegyipart, autóipart vagy más energiaigényes ágazatokat, annak következményei a magyar beszállítói láncokon keresztül is megjelenhetnek.
A 2022–2023-as energiaválság egyik legfontosabb tanulsága éppen az volt, hogy az európai energiaár nem áll meg az országhatáron.
A Reuters szerint Európa most úgy kényszerül ismét rendkívül drága energiával számolni, hogy közben egyszerre akar többet költeni védelemre, mesterséges intelligenciára, iparfejlesztésre és a kínai versenyképességi hátrány ledolgozására. Ez hosszabb távon súlyosabb probléma lehet, mint maga egy esetleges téli gázhiány.
A 2022-es válság egyik nagy tanulsága most visszatér
Európa az elmúlt években sokat beszélt energiafüggetlenségről, csakhogy a függőség megszüntetése és a függőség áthelyezése nem ugyanaz. Az orosz vezetékes gáz arányának csökkentésével Európa jelentősen növelte LNG-importját. Ez geopolitikailag diverzifikációt jelentett, gazdaságilag azonban azzal járt, hogy a kontinens jóval erősebben kitetté vált a világ LNG-piacának.
Ha Ázsiában nő a kereslet, Európa többet fizet. Ha a Hormuzi-szorosban háborús kockázat alakul ki, Európa többet fizet, ha Katarból kevesebb LNG indul el, Európa többet fizet. Ha pedig az amerikai LNG-termelésben vagy szállításban keletkezik zavar, Európa ismét sebezhetővé válik.
A kontinens tehát csökkentette az egyik függőségét, de közben újakat épített ki. Ezért Magyarország számára a valódi energiabiztonság nem jelentheti azt, hogy egyetlen beszállítóra tesz fel mindent, sem keletire, sem nyugatira.
Magyarországnak most három védelmi vonala van
Az első a földgáztárolók magasabb töltöttsége. A második a többirányú infrastruktúra és beszerzési lehetőség. A harmadik pedig az állami árszabályozás, amely a világpiaci sokkot nem engedi azonnal teljes egészében megjelenni a családok számlájában.
Mindhárom fontos, de egyik sem korlátlan. A tároló kiürülhet, az alternatív gáz megvásárolható, de drágán. A rezsicsökkentés pedig fenntartható, de annak költségét valakinek viselnie kell.
Ezért a következő két hónap döntő lehet.
Ha a közel-keleti feszültség enyhül, a Hormuzi-szoros hajózása normalizálódik, az LNG-kínálat helyreáll és az ősz enyhe lesz, az európai gázár ismét csökkenhet.
Ha azonban a konfliktus elhúzódik, Ázsia továbbra is elszívja az LNG-rakományokat, Európa pedig lassan tölti fel tárolóit, akkor a kontinens egy rendkívül drága télnek vághat neki.
Nem az a legnagyobb veszély, hogy elzárják a gázt
Magyarország szempontjából ezért jelen pillanatban nem egy olyan forgatókönyv a legvalószínűbb, amelyben egyik napról a másikra nem lesz mivel fűteni. A magyar tárolók töltöttsége ezt jelenleg nem indokolja. A veszély sokkal alattomosabb.
Lehet gáz, csak nagyon drága.
És egy ország gazdasága szempontjából hosszabb távon ez majdnem ugyanilyen komoly probléma. A magas energiaár csökkenti a vállalatok versenyképességét, növeli az inflációt, terheli a költségvetést és egy idő után politikai döntést kényszerít ki arról, hogy ki viselje a többletköltséget.
A család?
A vállalat?
Az állam?
Vagy mindhárom?
Magyarország az európai átlagnál jobb helyzetből várja az őszt. A gáztárolók több mint hetvenszázalékos töltöttsége fontos biztonságot ad, ezért indokolatlan lenne ellátási pánikot kelteni, de ugyanilyen hiba lenne azt hinni, hogy a kontinensen kibontakozó új energiaválság bennünket elkerülhet.
A tél még hónapokra van, de az energiapiacon most dől el, mennyibe fog kerülni és Európa számára vészesen fogy az idő.
