Gazdasági hidegháború robbanhat ki a Perzsa-öbölben?

A konfliktus során Irán többek között polgári létesítményeket, olajipari infrastruktúrát és más érzékeny objektumokat is támadott, köztük egy Oracle-hez köthető adatközpontot. Erre válaszul az Egyesült Arab Emírségek visszahívta teheráni nagykövetét, ami a diplomáciai viszony gyors romlását jelezte.

A helyzet tovább eszkalálódott, amikor az emirátusi állambiztonsági szervek bejelentették, hogy Sardzsában őrizetbe vettek több, Iránhoz köthető személyt, akiket támadások tervezésével, nemzetbiztonság veszélyeztetésével és illegális pénzmozgások segítésével vádolnak.

Közben Irán több regionális államtól – köztük az Egyesült Arab Emírségektől – kártérítést követelt amiatt, hogy lehetővé tegyék az amerikai és izraeli erők számára a légterük és bázisaik használatát Irán elleni támadásokhoz.

Ezek a fejlemények tovább súlyosbították a válságot, amely már most Irán egyik legfontosabb gazdasági „életvonalát” veszélyezteti.

Mélyen gyökerező gazdasági kapcsolat

Bár a két ország között régóta fennállnak politikai viták – például az Abu Musa- és a Tumb-szigetek hovatartozása körül –, az elmúlt évtizedekben erős gazdasági együttműködés alakult ki.

Az Egyesült Arab Emírségek földrajzi közelsége, fejlett kikötői infrastruktúrája és kedvező kereskedelmi környezete miatt az iráni külkereskedelem központjává vált, különösen az Irán–Irak háború után. Sok iráni vállalat telepedett le ott, és az import jelentős része dubaji re-export csatornákon keresztül jutott Iránba. Emiatt az ország nemcsak kereskedelmi partner, hanem kulcsfontosságú „kapu” is lett Irán nemzetközi gazdasági kapcsolataihoz.

Az elmúlt évtizedekben az Emírségek Irán egyik legnagyobb kereskedelmi partnere volt, gyakran Kínával versenyezve az első helyért. Az iráni import jelentős része – elektronika, mobiltelefonok, autóalkatrészek, ruházat és kozmetikumok – ezen a csatornán keresztül érkezett. A kereskedelmi forgalom éves szinten több milliárd dollárt tett ki, és a közelmúltban egyes termékek, például a mobiltelefonok ára 40–50%-kal is emelkedett az ellátási zavarok miatt - írja a Iranintl.

Mivel kevés alternatív kereskedelmi útvonal áll rendelkezésre, egy tartós szakadás tovább mélyítheti Irán gazdasági elszigeteltségét.

Kereskedelmi szerkezet és egyensúlytalanság

Irán exportja az Emírségek felé főként olajipari és petrolkémiai termékekből, fémekből, ásványi anyagokból, mezőgazdasági árukból és építőanyagokból állt. Ugyanakkor ennek jelentős része nem közvetlen felhasználásra, hanem re-exporton keresztül harmadik országokba jutott.

Az Emirátusok exportja Irán felé viszont tartósan nagyobb volt, ami jelentős kereskedelmi egyensúlyhiányt eredményezett. Ebben kulcsszerepet játszott az, hogy az Emírségek közvetítő és elosztó szerepet töltött be, nem pedig végső piac volt.

Szankciók és pénzügyi szerep

Az Egyesült Arab Emírségek szerepe különösen felértékelődött az Irán elleni nemzetközi szankciók szigorodása után, főleg miután az Egyesült Államok 2018-ban kilépett a nukleáris megállapodásból (JCPOA). Mivel a közvetlen kereskedelmi útvonalak beszűkültek, az Emírségek lett az egyik fő csatorna az áruk, pénzek és pénzügyi tranzakciók lebonyolítására.

Az Emirátusokból Iránba irányuló export több milliárd dollárról több mint 20 milliárd dollárra nőtt. Dubai emellett fontos pénzügyi központtá vált az iráni pénzváltók és közvetítők számára is, akik a devizaáramlás és a szankciók kijátszásának kulcsszereplői voltak. A dubaji árfolyamok gyakran közvetlenül hatottak az iráni valuta értékére is.

Most azonban ez a rendszer is nyomás alá került: az emirátusi hatóságok több iráni pénzváltót és közvetítő céget vizsgálnak, számlákat fagyasztanak be, irodákat zárnak be, és egyes szereplőket őrizetbe is vettek. Ez jelentősen szűkítheti Irán nemzetközi pénzügyi mozgásterét.