Tovább emelkedett az olaj ára

Csak enyhén folytatódott az olajárak emelkedése hétfő reggel, miután a legtöbb ország visszautasította Donald Trump amerikai elnök azon javaslatát, mely szerint egy nemzetközi koalíciónak kellene megnyitnia a Hormuzi-szorost. Az iráni konfliktus fejleményei eddig durvább kilengéseket hoztak az árakban. A Brent hordója hétfőn reggel 106 dollár.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) története legnagyobb stratégiai olajtartalék felszabadításával válaszolt a kibontakozó energiaválságra, míg egyes szállítmányokat Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is képes átirányítani a Vörös-tenger és az Ománi-öböl partjára, elkerülve a kulcsfontosságú átjárót. Délkelet-Ázsia pedig a kereslet drasztikus korlátozását célzó lépéseket is tett.

Becslések szerint az amerikai és a brit olajvállalatok majdnem 70 milliárd dollárt kerestek az olajárak megugrása miatt. Az olajmultik árfolyama is az egekbe szökött, egyre erősebbek azok a hangok, amelyek az extraprofit megadóztatását követelik. A Goldman Sachs elemzői azt jósolták, hogy a BP és a Shell együtt mintegy 5 milliárd fontnyi extra profitot érhet el. Utóbbi értéke pénteken történelmi csúcsra, 190 milliárd fontra emelkedett a londoni tőzsdén, ami mintegy 12 százalékos növekedés február 27-e óta.

A nagy olajmultik részvényei történelmi csúcsra emelkedtek azóta, hogy kitört az iráni háború, amely példátlan áremelkedést indított el a globális olaj- és gázpiacokon.

A tőzsdén jegyzett hat nyugati „szupermajor” olajcég együttes piaci értéke több mint 130 milliárd dollárral nőtt két hét alatt, az iráni háború kezdete óta. A konfliktus által okozott energiaellátási sokk rekord tőzsdei értékeléseket eredményezett a londoni tőzsdén jegyzett Shell – Európa legnagyobb olajcége –, valamint az amerikai ExxonMobil és Chevron számára is.

A piaci sokk várhatóan több milliárd dolláros extra nyereséget hoz majd az iparágnak, még akkor is, ha a Közel-Keleten egyes létesítményeket közvetlenül érint a konfliktus.

A Rystad Energy tanácsadó cég szerint az amerikai olajvállalatok összesen 63,4 milliárd dolláros bevételnövekedésre számíthatnak. A Goldman Sachs elemzői külön becslésben azt jósolták, hogy a BP és a Shell együtt mintegy 5 milliárd fontnyi extra profitot érhet el.

A Shell értéke pénteken történelmi csúcsra, 190 milliárd fontra emelkedett a londoni tőzsdén, ami mintegy 12 százalékos növekedés február 27-e óta.

Az árak meredek emelkedése még azt a hatást is ellensúlyozta, hogy Katar legnagyobb cseppfolyósföldgáz-üzemében leállt a termelés, ami miatt a Shell vis maiorra hivatkozva felfüggesztette az onnan származó szállításokat egyes ügyfelei felé.

• Az Exxon és a Chevron részvényei az iráni háború kezdete óta eltelt két hétben több mint 5, illetve 7 százalékkal emelkedtek.
• Az Exxon piaci értéke 630 milliárd dollárra, a Chevroné pedig közel 390 milliárd dollárra nőtt.
• A brit BP, a francia TotalEnergies, valamint az olasz állam részben tulajdonában álló ENI szintén jelentős részvényár-emelkedést könyvelhetett el az elmúlt két hétben, bár eddigi történelmi csúcsaikat még nem érték el.
• A BP részvényei február vége óta több mint 12 százalékkal emelkedtek, ami 82 milliárd fontos piaci értéket jelent.
• A TotalEnergies mintegy 10 százalékos növekedést ért el, 176 milliárd euróra (151 milliárd fontra),
• az ENI értéke körülbelül 13 százalékkal, 67 milliárd euróra nőtt.

A globális energiapiaci áremelkedés egyik legnagyobb pénzügyi nyertese a norvég állami olajvállalat, az Equinor, amelynek részvényeinek egyharmada tőzsdén forog. A cég Európa legnagyobb gázszállítója, és nincs termelési eszköze a Közel-Keleten.

Az oslói tőzsdén jegyzett részvényei két hét alatt több mint 20 százalékkal emelkedtek, bár a 90 milliárd dolláros piaci érték még így is valamivel elmarad attól a történelmi csúcstól, amelyet az Ukrajna elleni orosz invázió utáni gázválság idején értek el.

• A nemzetközi olajár-benchmark a hét elején hordónként 117 dollárig emelkedett,
• pénteken, a brit kereskedési nap végén 103 dollár fölött állt.

A globális környezetvédő szervezet, a 350.org arra szólította fel a kormányokat, hogy vezessenek be extraprofit-adót a világ legnagyobb olajvállalataira, mert a dolgozó embereknek nem kellene megfizetniük az árát annak, hogy az olajóriások úgy kezelik a közel-keleti háborút, mint egy nyertes lottószelvényt – írja a vg.hu.