Közös nyilatkozatban sürgette hétfőn az Európai Unió északi-sarki jelenétének megerősítését Oroszországgal szemben 12 európai ország egy finnországi csúcstalálkozót követően.
„Felszólítjuk az Európai Uniót, hogy vállaljon stratégiailag komolyabb és aktívabb szerepet az Északi-sarkvidék európai területén” – írta a finn Lappföld fővárosában, Rovaniemiben tartott Európai-Északi-sarkvidéki Csúcstalálkozót követően kiadott közleményben a tizenkét uniós tagország, köztük Dánia, Franciaország, Németország, Svédország és Görögország.
A csúcstalálkozón nem volt napirenden hivatalos határozatok elfogadása, a résztvevők az erősödő orosz fenyegetés és Donald Trump amerikai elnök fenyegetései nyomán fogalmazták meg közleményüket a kulcsfontosságú geopolitikai színtérré változott sarkvidékkel kapcsolatban.
Trump korábban többször is kijelentette, legutóbb az év elején, hogy Grönlandot az Egyesült Államok ellenőrzése alá vonná nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. A NATO ezt követően új missziót indított az Északi-sarkvidék biztonságának megerősítésére. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig egy hete jelentett be egy 200 millió eurós támogatási csomagot Grönland számára, valamint nagyobb jelenlétet és erőteljesebb szerepvállalást ígért Grönlandon és az Északi-sarkvidéken.
Vasárnap az orosz hadsereg harci drónnal támadott meg egy Kijevből Varsóba tartó személyvonatot a lengyel határ közelében. Az ukrán vasúttársaság közlése szerint támadás a kijevi konferenciáról hazatérő nyugati diplomaták és volt politikusok ellen irányulhatott.
A közleményt aláíró országok „az Oroszország által jelentett jelentős és hosszú távú fenyegetésre” hivatkozva hangsúlyozták, hogy Moszkva az északi-sarkvidéki befolyásának növelésére törekszik, és a magatartása ellenséges Európával szemben, ezért szükség van az EU sarkvidéki politikájának megerősítésére.
Az Európai Bizottság várhatóan néhány héten belül mutatja be új sarkvidéki stratégiáját, amely az elkövetkező években meghatározza az Európai Unió sarkvidéki politikáját.
A dokumentum véglegesítése előtt az uniós tagországok még beleszólhatnak, ezért is volt időszerű a rovaniemi találkozó – mondta el a finnországi csúcsot kezdeményező Tuomas Tikkanen, a finn miniszterelnök európai ügyekért felelős főtanácsadója.
Szakértők szerint az éghajlatváltozás következtében az Északi-sarkvidék csaknem négyszer gyorsabban melegszik, mint a globális átlag, ami súlyos következményekkel jár mind a környezetre, mind a helyi lakosság megélhetésére nézve. A tengerjég olvadásával pedig olyan országok, mint Oroszország, Kína és az Egyesült Államok, fokozzák tevékenységüket a régióban, és versengenek a természeti erőforrások és az új tengeri útvonalak megszerzéséért.
