Miközben a világ továbbra is küzd a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá váló extrém hőhullámokkal, az általunk viselt ruházat létfontosságú tényező abban, hogy testünk hűvösen maradjon.
A kutatók felfedezték, hogy megfelelő ruházat viselésével 2 Celsius-fokkal fel lehet kapcsolni a légkondicionáló hőmérsékletét – ami hosszú távon jelentős energiát takarítana meg, ezzel mind pénzt, mind az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentené – írja a BBC.
Ami a színeket illeti, a legtöbb ember fehéret visel nyáron – mivel a fehér visszaveri a napsugarakat, ahelyett, hogy elnyelné a fényt, mint a fekete. Ez az elmélet azonban egy kicsit bonyolultabbá válik, amikor a ruházat vastagságáról és illeszkedéséről kezdünk beszélni, mivel a hő nem csak a napból származik, hanem a testünkből is. Amikor a testünkből származó hő eléri a fehér ruhát, az visszaverődik ránk.
1980-ban egy tanulmány azt vizsgálta, hogy a beduinok – az Arab-félsziget, a Közel-Kelet és Észak-Afrika sivatagi régióiban élő őshonos, félnomád nép – miért viselnek fekete ruhát a sivatagban. Kimutatták, hogy a hőhatásnak való kitettség ugyanolyan volt, függetlenül attól, hogy a törzsi tagok fekete vagy fehér ruhát viseltek.
A fekete színű anyagok jobban leadják a hőt – azaz elnyelik a testből kiáramló hőt –, így ez szerepet játszhat a test lehűtésében is. A beduinok titka a bő fekete ruházat viselése, különösen szeles időben. A bő fekete ruhák felmelegítik az anyag és a bőr közötti teret, felfelé áramló légáramlást – mint egy kémény – idézve elő, ami hűsítő hatást fejt ki.
„A forró sivatagban élő beduinok által felvett hőmennyiség ugyanannyi, akár fekete, akár fehér köpenyt visel. A fekete köpeny által elnyelt többlethő elveszett, mielőtt elérte volna a bőrt” – jegyzi meg a tanulmány.
Tehát a ruházat illeszkedése valójában fontosabb, mint a színe. Ha azonban szűk szabású ruhát viselünki, akkor maradjunk a fehérnél. A texturált anyagok – mint például a seersucker vagy a piké, amelyet gyakran használnak sportpólókhoz – szintén segítenek abban, hogy a ruhadarabok megemelkedjenek a bőrről, ahelyett, hogy szorosan illeszkednének.
„A szövetválasztás kulcsfontosságú” – mondja Heather Newberger stylist és divatújságíró. „Ha egy túlméretezett farmer overált viselünk, sokkal dögösebbnek fogjuk érezni magunkat, mint egy szűkebb, gézből vagy sifonból készült ruhában” – állítja.
Az illeszkedés szempontjából a könnyű szőtt anyagok, mint például a pamut és a selyem általában jobban esnek lazán, mint a kötött anyagok. Ez különösen fontos párás időben – száraz melegben a nedvszívó képesség önmagában is elegendő lehet, mert az izzadság felszívódik a testről és elpárolog a melegben. Amikor pára és meleg van, a körülöttünk lévő levegő már telített vízgőzzel, ami azt jelenti, hogy a ruháink által felszívott izzadságnak nincs hová mennie.
„Ruházat tekintetében jobb, ha olyan anyagunk van, amely átengedi a vízgőzt, hogy ne akadályozza az izzadság elpárolgását” – mondja Rhett Allain, a Southeastern Louisiana Egyetem fizika docense. „Néhány újabb sportalapú anyag ezt teszi. A pamut nem igazán teljesít ebben.”
Minden textília bizonyos mértékig visszatartja a test által kibocsátott infravörös sugárzást, ami segít melegen tartani minket hideg időben – de nem ideális egy forró napon, ezért fontos a lélegző ruházat viselése. A bevonat nélküli pamut, len, nejlon és poliészter mind bizonyos mértékig lélegző anyagoknak minősülnek – ami azt jelenti, hogy átengedik az izzadságot és a hőt az anyagon. Ezek azonban különböznek a nedvszívó anyagoktól, amelyek aktívan vonják el a vizet a testünktől.
A pamut és a poliészter elnyeli és visszaveri az őket érő infravörös sugárzás nagy részét – közel 99%-át –, ami azt jelenti, hogy az infravörös képeken gyakran fehérnek tűnnek. Ezek az anyagok azonban a látható fény 30-40%-át is átengedik. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói szerint ez a kombináció a test gyorsabb felmelegedését okozhatja, mint egyébként tenné. Ez azért történik, mert a bejövő látható fény hőt termelhet, amely aztán nem tud a test által generált infravörös sugárzásként távozni.
De a test másik hűtési mechanizmusa – az izzadás – is szerepet játszik. A pamut elnyeli a nedvességet, de nem szárad gyorsan, így ha sokat izzadunk, a ruháink nedvesek maradnak, ami kevésbé kényelmessé teszi őket. A lenvászon széles körben elterjedt, mivel nagy szálainak köszönhetően kiválóan lélegzik, de a pamuthoz hasonlóan lassan szárad. A merinógyapjú népszerű választás a szabadtéri tevékenységek szerelmesei körében, mivel lélegző és elvezeti a nedvességet anélkül, hogy szagokat tartana magában.
A legtöbb sportruházatban nejlont és poliésztert használnak, mivel ezek elvezetik a nedvességet és gyorsan száradnak – de megtartják a szagokat. A kutatások azt is kimutatták, hogy a nejlon nagyobb és jobb nedvszívó képességgel rendelkezik, mint a poliészter, de lassabban szárad. A szintetikus szálak, mint például a nejlon és a poliészter, azonban kényelmetlen lehet, ha nedves lesz. Egy tanulmány a bambuszból készült ruházat viselését javasolta, amely alacsony hővezető képességű, és nem veszélyezteti a kényelmet.
Minél kevesebb ruhát viselünk azonban, annál nagyobb a lehetőségünk a párolgásból eredő hőcserére a bőrünk és a levegő között. Ugyanakkkor természetesen a bőrünk UV-sugaraktól való védelme prioritás. De lehetnek alternatívák – új anyagok és szövetek, amelyek segítenek a test hűtésében.
