Miért hagyjuk abba a vakarózást?

Roberta Gualdani, a brüsszeli Louvaini Egyetem kutatója olyan genetikailag módosított egereket hozott létre, amelyeknél a TRPV4 nevű ioncsatornát kizárólag az érző neuronokból távolították el, nem pedig a teljes szervezetből, ahogy korábbi vizsgálatokban tették. Azoknál az egereknél, amelyek krónikus, atópiás dermatitiszhez hasonló viszketésben szenvedtek, a neuronokból hiányzó TRPV4 ritkább, de sokkal hosszabb ideig tartó vakarózási rohamokat eredményezett.

A kutatás szerint a TRPV4 nem egyszerűen a viszketés kiváltásában játszik szerepet, hanem egyfajta negatív visszacsatolási jelként működik az érző neuronokban. Ez a jel „elégedettségérzetet” közvetít a gerincvelő és az agy felé, jelezve, hogy a vakarózás elegendő volt. Ennek hiányában az egerek nem kapnak ilyen visszajelzést, ezért hosszabb ideig és intenzívebben vakaróznak.

A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy míg a bőrben a TRPV4 hozzájárulhat a viszketés kialakulásához, addig az idegrendszerben éppen ellenkező hatást fejt ki: segít korlátozni azt. Ez arra utal, hogy a csatorna teljes blokkolása nem feltétlenül lenne hatékony kezelés.

A krónikus viszketés világszerte emberek millióit érinti, például ekcéma, pikkelysömör vagy vesebetegségek esetén. A kutatók szerint a jövőbeli terápiáknak célzottan kellene hatniuk: a bőrben csökkenteni a viszketést kiváltó folyamatokat, miközben meg kell őrizni az idegrendszer természetes „fékező” mechanizmusait is - írja a Gismeteo.