Lettország a teljes Oroszországgal közös keleti határa mentén egy automatizált drónvédelmi rendszer kiépítésének végéhez közeledik.
A rendszer célja, hogy felismerje, kövesse és szükség esetén semlegesítse a határt átlépő drónokat, így a NATO vadászgépeinek csak akkor kellene beavatkozniuk, ha az első védelmi vonal nem tudja megállítani a fenyegetést. A lett védelmi miniszter, Raivis Melnis szerint a rendszer hamarosan a teljes keleti határszakaszon működőképes lehet.
A fejlesztés egyik fontos célja a légvédelem költségeinek csökkentése. Egy viszonylag olcsó drón megsemmisítéséhez ugyanis jelenleg gyakran rendkívül drága légvédelmi vagy levegő-levegő rakétákat alkalmaznak. Lettország ehelyett olcsóbb elfogódrónokra támaszkodna, amelyek gazdaságosabb megoldást jelenthetnek a kisebb drónok elleni védekezésben.
A tervek szerint a rendszer működésének jelentős része automatikus lenne. Először érzékelnék a behatoló légi eszközt, majd követnék annak mozgását, ezt követően pedig elindulna az elfogó rendszer. A végső döntést azonban továbbra is egy katona hozná meg a drón semlegesítéséről. A lett védelmi miniszter szerint ez csökkentheti a rendszer működtetéséhez szükséges személyi állományt is.
Ha egy drón mégis átjutna az első védelmi vonalon, akkor a második réteget a NATO repülőgépei jelentenék. Lettországban a NATO légirendészeti missziójának keretében rendszeresen állomásoznak szövetséges repülőgépek, amelyek szükség esetén elfoghatják a behatoló légi eszközöket.
A lett fejlesztéshez jelentős részben az ukrajnai háború tapasztalatai szolgáltatták a mintát. Ukrajna egyre nagyobb mértékben alkalmaz viszonylag olcsó elfogódrónokat az orosz támadódrónok ellen, amelyek kiegészíthetik a hagyományos légvédelmi rakétarendszereket. Mark Rutte NATO-főtitkár korábban szintén arra figyelmeztetett, hogy hosszú távon nem fenntartható, ha olcsó drónokat rendkívül drága elfogórakétákkal semmisítenek meg.
Lettország emellett saját elfogódrónjaiból Ukrajnának is szállítana. Melnis szerint az ország évente bruttó hazai termékének 0,25 százalékát fordítja erre a célra. A lett vezetés a keleti határt nem pusztán Lettország és Oroszország határaként kezeli, hanem egyben a NATO és Oroszország, illetve Európa és Oroszország közötti határként is. Lettország Oroszországot többek között kibertámadásokkal, szabotázsakciókkal, kémkedéssel és dezinformációval hozza összefüggésbe, ugyanakkor a cikk szerint közvetlen katonai támadás veszélyét jelenleg nem tapasztalja - írja a Business Insider.
