Egészség

Vérszegénységet okozhat ez a vitamin, ha túladagoljuk

Toxikus tulajdonságokkal rendelkezik

Gyakori az a tévhit, hogy a vitaminokból minél többet szedünk, annál acélosabb lesz az egészségünk, pedig a mértéktelenség olykor pont az ellenkezőjét váltja ki. A K-vitamin túladagolás például kifejezetten alattomos módon is érintheti a szervezetet, akár súlyos vérszegénységhez is vezethet.

Vérszegénységet okozhat ez a vitamin, ha túladagoljuk
Képünk illusztráció
Fotó: WayUp Productions / Connect Images / Connect Images via AFP

Mind a K-vitamin hiánya, mind a túlzott bevitele negatív hatással lehet a szervezetre. Bár a természetes forrásokból származó K-vitamin túladagolása gyakorlatilag lehetetlen, a K3-vitamin - az úgynevezett menadion - túlzott mennyisége veszélyes lehet, mivel toxikus tulajdonságokkal rendelkezik.

Mi a K-vitamin és miért van szükségünk rá?

Míg a K1-vitamint (fillokinon) a salátánkkal esszük meg, a K2-t (menakinon) pedig a saját bélbaktériumaink gyártják le nekünk, addig létezik egy harmadik, ipari variáns is. Ez a K3-vitamin, más néven menadion.

A K-vitamin szerepe az emberi szervezetben rendkívül összetett. Legismertebb feladata a véralvadás szabályozása: a máj csak akkor tud protrombint – egy véralvadáshoz nélkülözhetetlen fehérjét – termelni, ha elegendő K-vitamin áll rendelkezésre. Emellett csontsűrűség-megőrzésben, oszteoporózis megelőzésében is szerepet játszik, mert befolyásolja az oszteokalcin nevű fehérje működését, amely a csontok és fogak mineralizációjáért felel.

Egyes kutatások szerint a K-vitamin bizonyos daganatsejtek szaporodását is gátolhatja – petefészek-, emlő-, gyomor-, vastagbél-, máj-, vese- és epehólyagrák esetén is megfigyeltek ilyen hatást. Ez azonban egyelőre nem jelenti azt, hogy K-vitamin-kiegészítőkkel rákot lehet megelőzni: a kutatás eltávolított sejteken zajlott, és klinikai ajánlás ebből még nem következik.

Mi történik, ha túl kevés van belőle?

A K-vitamin hiány tünetei sokszor félrevezetők lehetnek, de ha az alábbiakat tapasztaljuk, érdemes gyanakodni:

  • Vérzési nehézségek: Ha egy pici vágás is percekig vérzik.
  • Kék-zöld foltok: Ha a legkisebb ütődésre is hatalmas lila foltok jelennek meg a bőrön.
  • Erős menstruáció: A hölgyeknél a szokatlanul bő vérzés is lehet intő jel.
  • Emésztőszervi panaszok: Vérvizelés vagy véres széklet jelentkezésekor azonnal orvoshoz kell fordulni.

A hiányállapot ritkán fakad pusztán abból, hogy nem eszünk elég zöldet. Gyakran a háttérben valamilyen felszívódási zavar, például cöliákia vagy májbetegség áll. Ilyenkor a szervezet egyszerűen nem tudja kinyerni a táplálékból a szükséges mennyiséget.

Mi a baj a K3-vitaminnal? A K-vitamin túladagolás és a rejtélyes vérszegénység

A fentebb említett K3-vitamin (menadion) a National Institutes of Health (NIH) tájékoztatója szerint a már viszonylag kis mennyiségben is mérgező hatású lehet, különösen újszülötteknél. Felszívódva a szervezetben oxidatív stresszt okozhat, ami a vörösvértestek pusztulásához vezet - ezt nevezzük hemolítikus vérszegénységnek. Súlyos esetben sárgaság alakul ki, amely csecsemőknél agykárosodással járhat.

Felnőtteknél a K-vitamin túladagolás az alábbi tüneteket okozhatja:

  • tartós, kellemetlen hőérzet
  • fokozott izzadás
  • vörösvértest-lebomlás okozta vérszegénység

Épp ezért a K-vitamint Magyarországon patikában csak receptre adják ki.

Mennyi az napi szükséglet?

Egy átlagos felnőttnek nagyjából napi 4 milligram K-vitaminra van szüksége, ami egy kiegyensúlyozott étrend mellett simán megvan. Az újszülöttek azonban más kategóriába esnek. Náluk még nincs kiépült bélflóra, így ők nem termelnek saját vitamint. Az ESPGHAN irányelvei alapján ezért minden baba kap születéskor egy adag K-vitamint, hogy megelőzzék a veszélyes vérzéseket.

A felnőtteknél a legfontosabb szabály: ha valaki véralvadásgátló gyógyszert szed, annak a K-vitamin „ellenség” lehet. Ezek a gyógyszerek ugyanis blokkolják a vitamin hatását, hogy ne alakuljon ki rögösödés. Ha ilyenkor hirtelen túl sok spenótot eszünk, vagy elkezdünk vitamint szedni, kioltjuk a gyógyszer hatását, ami trombózishoz vezethet.

Hogyan kerüljük el a bajt?

A tanács egyszerű: a természetes forrásokkal - mint a kelbimbó, a brokkoli vagy a fejes saláta - nem tudod túladagolni magad. A szervezet okosabb ennél, és csak annyit hasznosít belőlük, amennyire szüksége van. Probléma akkor lehet, ha szintetikus táplálék-kiegészítőkhöz nyúlunk anélkül, hogy ismernénk a vérképünket, írja az Origo.

Kapcsolódó írásaink