A légcsavaros támadó drónokra olcsó drónvadászok jelentették az egyik választ. A sugárhajtású változatok azonban új versenyt indítottak, azaz a védelemnek gyorsabban kell észlelnie, döntenie és elfognia.
A drón, amely egyre kevesebb időt hagy a védekezésre
Az égből érkező motorhang önmagában semmit nem mond arról, mennyi idő maradt. A drón távolsága, sebessége és útvonala egyaránt számít. A gyorsabb gépek térnyeréséből viszont következik: ugyanakkora távolság megtételéhez kevesebb idő kell, így a védekezés lehetősége is szűkül.
A változás már a katonai egyeztetések napirendjén is megjelent. Az ukrán kormány október 8-i közleménye szerint a német–ukrán védelmi megbeszélésen külön téma volt a sugárhajtású drónok elleni fellépés, valamint az elektronikai hadviselési eszközök hatékonyságának értékelése.
Nem elég erősebb motort szerelni rá
A Geran–4 jól mutatja, mi változott. Az ukrán katonai hírszerzés májusban közzétett vizsgálata szerint az orosz fejlesztők megerősített szerkezetet és új, kedvezőbb aerodinamikájú sárkányt készítettek hozzá. A korábbi Geran–3-nál használt konstrukció a jelentés szerint nem bizonyult kellően szilárdnak a nagy sebességű repüléshez és manőverezéshez.
Az ukrán adatok alapján a Geran–4 akár 500 kilométeres óránkénti sebességet is elérhet, és 300–400 kilométeres óránkénti sebességnél aktívan manőverezhet. Ezek egy hadviselő fél hírszerzési közlései, nem minden bevetésen függetlenül igazolt teljesítményadatok.
A változtatás célját világosan megnevezi a jelentés. Választ adni az ukrán elfogó drónok eredményességére. Vagyis a támadó fegyvert már a drónvadászok ellen is fejlesztik.
A legfontosabb zsákmány: a védelem ideje
A gyorsaság önmagában nem tesz legyőzhetetlenné egy drónt. A veszély akkor nő meg igazán, amikor sokféle célpont egyszerre terheli a légvédelmet.
Justin Bronk, a brit RUSI védelmi kutatóintézet szakértője júliusi elemzésében olyan támadási hullámokat ír le, amelyekben légcsavaros és sugárhajtású drónok, valamint megtévesztő eszközök érkeznek, majd cirkáló- és ballisztikus rakéták követik őket. A drónok feladata ilyenkor a légvédelem felderítése és túlterhelése is.
Ez kegyetlen gazdasági verseny. Az elfogott célpont siker a védelemnek, de közben fogy a lőszer, dolgoznak a kezelők, és más fenyegetésekre is maradnia kell kapacitásnak. A lelőtt drón is elérhet részeredményt, ha erőforrást köt le.
A drónvadász olcsóbb lehet a zsákmánynál
Innen érthető az elfogó drónok térnyerése, a közeledő támadó eszközt még a célba érés előtt próbálják megsemmisíteni.
A brit védelmi minisztérium 2025 szeptemberében ismertette az ukrán fejlesztésű, brit közreműködéssel támogatott Octopus-programot. A közlemény szerint az elfogó gyártási költsége kevesebb mint tizede az általa célzott támadó drónokénak. Ez gyártási költségarány, nem egy sikeres elfogás teljes ára, és nem bizonyítja az összes sugárhajtású változat elleni eredményességet.
A gyorsuló célpontok miatt az elfogók teljesítményét is tovább kell fejleszteni. Szeptember 3-án az ukrán elnöki hivatal már kifejezetten a sugárhajtású Sahídok elleni elfogók gyártásának felgyorsításáról számolt be.
Egyetlen csodafegyver helyett több védelmi réteg
Bronk elemzésében a mobil légvédelmi csoportok, gépágyúk, vállról indítható rakéták, elfogó drónok és vadászgépek együtt alkotják a védelmet. Az olcsóbb eszközök segítenek tartalékolni a szűkösen rendelkezésre álló rakétákat a nehezebben elhárítható fenyegetésekre.
A sugárhajtású drónok megjelenése ezért nem a légvédelem végét jelenti. Inkább azt, hogy a tegnap bevált válasz holnapra kevés lehet. A következő motorhang mögött már egy továbbfejlesztett gép közeledhet – és a védelem sorsát az dönti el, mit tudott róla, mielőtt bárki meghallotta.
