A napirend előtti felszólalások sorát Toroczkai László (Mi Hazánk) kezdte, aki részletes tájékoztatást kért a kormány és az IMF tárgyalásairól. Szóba hozta Kaprinyák Tibor ügyét is, akiről már a kampányban megjelent, hogy luxusvadászatokon vett részt, de csak most függesztette fel a Tisza Párt.
A Mi Hazánk felidézte: Kaprinyák Tibor a közelmúltig egy állami céget vezetett, ehhez képest a vagyonnyilatkozata szerint 81 ingatlanja van. Külön kitért a szuverenitási kérdésekre. Toroczkai szerint e tekintetben a kormány nem áll jól. Beszélt a mesterséges intelligenciáról is, amelyben szerinte sok lehetőség van, de sok munkahelyet is veszélyeztet. – Kiderült, hogy a kormány részt akar venni egy lengyel konzorciumban, amelyet magyar RRF pénzből akar támogatni, szerintünk ez nem jó irány – mondta, majd hozzátette: magyar tudásközpontot kéne létrehozni, és haza kellene csábítani az agyelszívás keretében Nyugatra csábított magyar szakembereket.
A kormány részéről Tanács Zoltán válaszolt, és azzal kezdte, hogy az elmúlt 35 évben nem vizsgálták érdemben a politikusok vagyonosodását, a Tisza éppen ezért hozta létre a vagyonvisszaszerzési hivatalt. Az MI-ről szólva azt állította: „az elmúlt évek politikája arról szólt, hogy lezüllesszék ezt az országot”, és azzal vádolta a Mi Hazánk képviselőit, hogy ehhez asszisztáltak. Majd visszatérve hangsúlyozta: „valódi tudásalapú társadalmat fogunk építeni Magyarországon”. Egyúttal védelmébe vette az EU-s projektbe illeszkedő lengyel-magyar együttműködést, amit azzal indokolt, hogy az MI-kutatást és -fejlesztést nem lehet nemzetállami szinten kezelni.
Latorcai Csaba (KDNP) a mezőgazdaság helyzetével foglalkozott. Azt állította: az aszály mellett a Tisza-kormány is sújtja az agráriumot. Felidézte, hogy az aszálykárosult gazdák támogatására benyújtott javaslatukat elutasította a kormányoldal. Törvényjavaslatot nyújtottak be a hazai zöldségek és gyümölcsök ÁFÁ-jának csökkentéséről. A cél az lenne, hogy versenyelőnybe hozzák a hazai termelőket a külföldiekkel szemben. – Van azonban a Tiszának egy ötlete, amire a gazdák azt mondják, bár ne lenne, ez pedig a vagyonadó, amelynek az adóalapjánál figyelembe kell venni a termőföldeket is – mondta Latorcai Csaba. Végül a gyermekvédelmi törvény módosításáról beszélt. Leszögezte, hogy az előterjesztésnek több támogatható pontja van, de mivel a kormány nem hajlandó különválasztani a „gender-kérdésekről” szóló paragrafusokat, így azt a KDNP nem fogja megszavazni.
A kormány részéről Bóna Szabolcs államtitkár válaszolt, aki az Orbán-kormányok agrárpolitikáját, a klímaadaptáció elmulasztását okolta a problémákért. Azt mondta, hogy a kiegészítő támogatás csak átmeneti megoldás lehet, a kabinet pedig úgy látja, hogy a mezőgazdaság egész struktúráját át kell alakítani, és ezt próbálják most megértetni a gazdálkodókkal. Ami pedig a vagyonadót illeti, szerinte nagyon kevesen fognak belesni az 1 milliárd fölött sávba, mert a legtöbb gazdának sok a hitele.
Palóc André (Fidesz) az üzemanyagárakkal, a beruházásokkal és a munkahelyekkel foglalkozott. A problémák felsorolását az idegenforgalmat érintő, több mint 7 százalékos visszaeséssel kezdte. Az építőipari új szerződések volumene augusztusban 55 százalékkal esett vissza, a fiatalok körében pedig már ott tartunk, hogy minden hatodik nem talál munkát. A gyárbezárások miatt, folytatta, 4500 munkahely szűnt meg vagy szűnhet meg a közeljövőben, és az érintettek semmiféle segítséget nem kaptak. Ami az üzemanyagokat illeti, Magyar Péter azt állította, hogy a fuvarozók azt kapták, amit kértek, de Palóc André szerint a valóságban csak az ötödét. Felidézte azt is, hogy a miniszterelnök azt ígérte, a KATA ugyanolyan egyszerű és olcsó lesz, mint volt, ehhez képes 50-ről 100 ezer forintra emelték a kötelező befizetést.
Válaszában Magyar Péter hiteltelennek nevezte Palóc Andrét, mivel a képviselő korábban Nagy Márton szóvivője volt. Úgy fogalmazott: az Orbán-kormányok alatt „egyetlen számot sem találtak el” és „Európa legszegényebb és legkorruptabb országává tették Magyarországot”. Azt is mondta, hogy az elmúlt években volt magasabb az üzemanyagár, mint most, és a régióban jelenleg is itt a legolcsóbb. Ezek után Szijjártó Pétert „kínai ügynöknek” nevezte, és a kínai beruházásokat bírálta.
Virágh Gabriella Mária az emlőrák veszélyeiről, a megelőzés fontosságáról beszélt.
Válaszában Hegedűs Zsolt emlékeztetett, hogy a daganatos betegségek korai felismerése kiemelt népegészségügyi feladat. Külön probléma, hogy az ingyenes szűrővizsgálatokban csak a jogosultak alig több mint negyede vesz részt. Ezért, mint mondta, „lépnünk kell.” Ennek érdekében külön államtitkár felel a területért a Tisza-kormány egészségügyi tárcájánál.
Ezek után a kormánytöbbség elfogadta a köztársasági elnök által visszaküldött, néhány ponton módosított kamarai törvényt.
