Egy nagyszabású tanulmány szerint a teljes kiőrlésű gabonafélék rendszeres fogyasztása összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkenésével.
A kutatók azt vizsgálták, hogy naponta körülbelül hány adag teljes kiőrlésű gabona fogyasztása mellett figyelhető meg kedvezőbb egészségi hatás. Az eredmények arra utalnak, hogy már néhány adag rendszeres beillesztése is kapcsolatban állhat az alacsonyabb kockázattal.
A teljes kiőrlésű gabonák – például a zab, a barna rizs, a teljes kiőrlésű kenyér és a teljes kiőrlésű tészta – a gabonaszem valamennyi fontos részét tartalmazzák, így több rostot, vitamint, ásványi anyagot és egyéb bioaktív összetevőt biztosítanak, mint a finomított gabonafélék. A magasabb rostbevitel többek között kedvezően hathat a koleszterinszintre, a vércukorszint szabályozására és az emésztőrendszer működésére, amelyek mind szerepet játszanak a szív-érrendszeri egészségben.
A kutatás eredményei ugyanakkor nem azt jelentik, hogy önmagában a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása megakadályozza a szívbetegségeket. Az étrend egészének, a testsúlynak, a fizikai aktivitásnak, a dohányzásnak és számos más életmódbeli tényezőnek is jelentős szerepe van. A tanulmány fő üzenete inkább az, hogy a finomított gabonafélék egy részének teljes kiőrlésű változatra cserélése egyszerű módja lehet egy szívbarátabb étrend kialakításának.
A szakértők szerint ezért érdemes lehet a mindennapi étkezésekben fokozatosan növelni a teljes kiőrlésű gabonák arányát. Egy zabkása reggelire, teljes kiőrlésű kenyér, barna rizs vagy teljes kiőrlésű tészta könnyen beilleszthető az étrendbe, miközben a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás továbbra is fontos marad - írja a ScienceAlert.
