Valami megváltozott Ukrajna felett ezen a nyáron. A jól ismert, jellegzetesen zúgó Shahed–Geran drónok mellett egyre gyakrabban jelentek meg jóval gyorsabb, sugárhajtóműves változatok, amelyek ellen már nem működnek ugyanolyan hatékonyan a korábbi védekezési módszerek.
Ukrán katonai adatok szerint júniusban még nagyjából 350, júliusban mintegy 1500–1600, augusztusban pedig körülbelül 2800 sugárhajtású drónt vetett be Oroszország. Augusztusban már nem telt el nap ilyen fegyverek alkalmazása nélkül.
Ez már nem kísérleti technológia. Tömegfegyverré kezd válni.
Miért veszélyesebb a sugárhajtású Geran?
A hagyományos Shahed–136, illetve orosz nevén Geran–2 viszonylag lassú eszköz. Ez lehetővé tette, hogy Ukrajna olcsó elfogó drónokkal, mobil légvédelmi egységekkel és géppuskákkal is eredményesen védekezzen.
A sugárhajtású változatok más kategóriát képviselnek.
A legújabb modellek óránként 300 mérföldet, vagyis nagyjából 480 kilométert is meghaladó sebességre képesek, így egyes olcsó ukrán elfogó drónok egyszerűen nem érik utol őket. A Guardian által idézett adatok szerint bizonyos új változatok utazósebessége körülbelül kétszerese a korábbi dugattyús modellekének.
Az ukrán 7. gyorsreagálású hadtest egyik légvédelmi vezetője szerint egy Geran–3 a belarusz határ térségéből akár 35 perc alatt elérheti Kijevet, mintegy négyszer gyorsabban, mint egyes korábbi változatok.
A légvédelem számára minden perc számít. Most pedig ezekből a percekből egyre kevesebb marad.
Ukrajna korábban már megtalálta a választ
Tavasszal úgy tűnt, Kijev kezd fölénybe kerülni a drónháború egyik fontos részében.
Az ukrán védelmi minisztérium szerint március 24-én egy csaknem ezer drónból álló támadás során a légi célok több mint 94 százalékát semlegesítették. Májusban Volodimir Zelenszkij szintén 94 százalékos drónelhárítási arányról számolt be egy kétnapos támadássorozat után.
Erre érkezett az orosz válasz: nagyobb sebesség és még több drón.
Az új Geranoknak persze vannak gyengeségeik. Nagyobbak és erősebb hőkibocsátásuk miatt könnyebben észlelhetők, bizonyos légvédelmi rakéták számára pedig kedvezőbb célpontot jelenthetnek. Csakhogy egy drága rakétával lelőni egy tömegesen gyártható drónt hosszú távon rossz üzlet.
Éppen erre épül az orosz stratégia.
A „szegény ember cirkálórakétája” egyre kifinomultabb
A sugárhajtású drónok fejlődésével egyre vékonyabb a határ az egyszerű támadó UAV és az olcsóbb cirkálórakéta között.
A drón továbbra is kisebb robbanófejet hordoz, általában rövidebb hatótávolságú, és elektronikai zavarásra is érzékenyebb. Cserébe lényegesen olcsóbban és nagyobb tömegben lehet bevetni.
Ha pedig egy támadásban lassú drónok, gyors sugárhajtású Geranok, csalieszközök, cirkáló- és ballisztikus rakéták egyszerre érkeznek, a légvédelemnek másodpercek alatt kell eldöntenie, melyiket mivel próbálja megsemmisíteni.
Ez a valódi veszély! Nem feltétlenül egyetlen új fegyver áttörőképessége, hanem a különböző eszközök kombinációja.
Új orosz „drónkikötő” épült az ukrán határ közelében
A változást a földön is látni lehet.
Az Orjol régióban fekvő Cimbulova közelében Oroszország nagyszabású drónindító bázist épített ki, alig 175–180 kilométerre Ukrajnától. Nyílt forrású műholdfelvételek elemzése szerint július és augusztus során több új indítóállást létesítettek itt, köztük Geran–4 és Geran–5 sugárhajtású változatokhoz kialakított rendszereket.
Augusztus 30-án Ukrajna támadást hajtott végre a létesítmény ellen; a rendelkezésre álló műholdképek alapján egy indítóállás és egy drónraktár is találatot kapott.
Nem véletlenül került célkeresztbe.
A következő fejezetet már mérnökök írják
Augusztus végére az új drónok problémája már Kijev utcáin is érezhető volt. Oroszország négy nap alatt mintegy 800 sugárhajtású drónt indított, miközben az ukrán főváros órákon át légiriadók alatt élt.
A szeptember 1-jei újabb nagyszabású orosz támadás Kijevben és környékén legalább 12 ember életét követelte, köztük hat vasúti dolgozóét.
Ukrajna közben új, gyorsabb elfogó drónokon dolgozik. A Guardian szerint több vállalat fejleszt ilyen rendszereket, vagyis ugyanaz történik, ami a háború kezdete óta újra és újra; egy új fegyverre hónapokon belül megszületik az ellenfegyver, arra pedig érkezik a következő válasz.
A drónháború így egyre kevésbé hasonlít hagyományos légiharcra. Inkább technológiai sakkjátszma, amelyben mindkét fél folyamatosan gyorsítja az órát.
És az ukrán égbolt alatt most valóban ez lett a legfontosabb kérdés: ki tud gyorsabban alkalmazkodni?
Források: BBC Verify; The Guardian; Al Jazeera; Reuters.
