Van a világtérképen egy alig harminc kilométer széles tengeri átjáró, amelyről ritkán esik szó egészen addig, amíg baj nem történik. A Bab el-Mandeb-szoros a Vörös-tenger déli kapuja, és rajta keresztül vezet az egyik legfontosabb kereskedelmi út Európa és Ázsia között. Most ismét közeledik hozzá a háború.
Az Iránnal szövetséges jemeni húszik előrenyomultak a Vörös-tenger partján fekvő Mokha stratégiai kikötővárosának térségében, miközben a szaúdi támogatású jemeni erők légicsapásokkal és szárazföldi műveletekkel próbálják visszaszorítani őket. Az AP szerint helyi lakosok húszi fegyveresek jelenlétéről számoltak be a városban, bár a helyzet részletei továbbra sem minden ponton ellenőrizhetők független forrásból.
Miért ennyire fontos a Bab el-Mandeb?
A szoros neve arabul nagyjából annyit jelent: „a könnyek kapuja”. Földrajzi helyzete valóban baljósan találó.
Itt találkozik a Vörös-tenger az Ádeni-öböllel, vagyis ezen az útvonalon haladnak tovább azok a hajók, amelyek a Szuezi-csatornán keresztül Európa és Ázsia között közlekednek. Ha a Bab el-Mandeb veszélyessé válik, a hajótársaságoknak Afrika déli csúcsa, a Jóreménység foka felé kell kerülniük.
Ez több ezer kilométeres kitérőt, hosszabb szállítási időt és magasabb üzemanyagköltséget jelent.
Az AP becslése szerint évente mintegy ezermilliárd dollár értékű tengeri kereskedelem kapcsolódik ehhez az útvonalhoz.
A húszik ismét nyomás alá helyezték Szaúd-Arábiát
A jemeni konfliktus az elmúlt napokban látványosan kiszélesedett.
Szaúd-Arábia szerint húszi támadások érték az ország déli részét, köztük Abha, Khamis Mushait, Jizan és Najran térségét. Rijád közlése szerint legalább 73 civil megsebesült, és energetikai létesítmények is célkeresztbe kerültek. A húszik azt állították, hogy a Saudi Aramco infrastruktúráját is támadták.
Közben a húszik által működtetett Al-Masirah televízió szerint a velük szemben álló erők mintegy negyven légicsapást hajtottak végre több jemeni tartományban. Ezt az adatot független forrás egyelőre nem erősítette meg, ezért szereplői állításként kezelendő.
Az ENSZ szeptember 8-án arra figyelmeztetett, hogy a szeptember elején újra fellángolt harcok miatt több mint 5600 család kényszerült elhagyni otthonát Taiz és Hodeida térségében. A világszervezet szerint a katonai eszkaláció súlyos politikai, gazdasági és humanitárius következményekkel járhat.
Most egyszerre két olajútvonal került veszélybe
A helyzetet különösen veszélyessé teszi, hogy nem a Bab el-Mandeb az egyetlen szűk keresztmetszet, ahol fegyverek árnyékában haladnak a tankhajók.
Keletebbre ott van a Hormuzi-szoros, amelyen keresztül a Perzsa-öböl olajexportjának jelentős része jut ki a világpiacra. Az amerikai–iráni konfliktus miatt ezen az útvonalon is komoly zavarok alakultak ki, miközben a Brent olaj ára ismét 100 dollár körüli, illetve afeletti szintre emelkedett.
Ha Hormuzban és a Bab el-Mandebnél egyszerre romlik a biztonsági helyzet, az már nem pusztán közel-keleti konfliktus.
Globális ellátási problémává válhat.
Jemenben a régi háború sem ért véget igazán
A jelenlegi eszkaláció mögött egy több mint egy évtizedes konfliktus húzódik.
A húszik 2014-ben foglalták el Szanaát, Jemen fővárosát, majd 2015-ben Szaúd-Arábia vezette katonai koalíció avatkozott be az ellenük folyó háborúba. A 2022-ben létrejött ENSZ-közvetítésű fegyverszünet után a nagyszabású szárazföldi harcok jelentősen visszaszorultak, tartós politikai rendezés azonban nem született.
A mostani összecsapások a legsúlyosabbak közé tartoznak a 2022-es fegyvernyugvás óta.
Az ENSZ jemeni különmegbízottja, Hans Grundberg már figyelmeztetett: az újabb eszkaláció könnyen semmissé teheti az elmúlt évek diplomáciai eredményeit.
A jemeni háborút ezért nem lehet többé egyszerűen egy távoli konfliktusként szemlélni.
A térképen Mokha messze van Budapesttől. A kereskedelmi útvonalakon mérve azonban jóval közelebb: néhány megtámadott hajó, egy lezárt szoros és néhány hét is elég lehet ahhoz, hogy a vörös-tengeri háború árát végül az európai kikötőkben – és akár a magyar benzinkutakon – is megérezzük.
Források: Associated Press, Al Jazeera
