Öt szuverén ország vezetője tartott pragmatikus és szókimondó csúcstalálkozót a szlovák fővárosban. A V4+Írország formátumban tartott megbeszélés után a visegrádi miniszterelnökök egyértelművé tették: a közép-európai blokk újra működőképes, és a 2028-ban induló új uniós költségvetés tárgyalásakor nem engednek a nemzeti érdekeikből. A politikusok nyíltan bírálták a brüsszeli klímapolitikát, a lipcsei energiatőzsdét, és az illegális migráció kettős mércéjét, miközben Írország miniszterelnöke reális alapokat és a párbeszéd folytatását ígérte.
Robert Fico szlovák miniszterelnök házigazdaként pragmatikusnak és racionálisnak nevezte az egyeztetést, kiemelve, hogy a felek tudatosan kerülték a formális szócséplést és azokat a megosztó kérdéseket, amelyekben amúgy sincs egyetértés. „Öt szuverén ország szuverén miniszterelnöke állt itt önök előtt, akiket összeköt az európai uniós tagság. Kikerültük a formális beszédeket. Bizonyos témákat – mint például az Európai Unió bővítését vagy a migrációt – épp azért nem tárgyaltunk részletesen, mert ezekben a kérdésekben megegyeznek a visegrádi országok nézetei” – fogalmazott Fico, majd hozzátette: „Hivatalosan is kimondhatom, hogy a Visegrádi Négyek újra él, és képes közös álláspontokat képviselni az asztalon lévő kérdésekben.”
Vörös vonalak az uniós költségvetésben
A csúcstalálkozó legfőbb témája a 2028 és 2034 közötti időszakra szóló új uniós költségvetés volt, amelyről az EU soros elnökségét betöltő Írország záros határidőn belül új javaslatot kíván előterjeszteni. A szlovák kormányfő egyértelműsítette a V4-ek elvárásait:
A regionális különbségek megszüntetésére szánt kohéziós borítéknak érintetlennek kell maradnia.
A Közös Agrárpolitikában meg kell védeni a támogatásokat, figyelembe véve a tagállami sajátosságokat.
Bár az Uniónak új forrásokra van szüksége, elfogadhatatlan, hogy ezt a nemzeti költségvetések kárára, a tagállami befizetések megemelésével oldják meg.
Energiapiac
A versenyképesség kapcsán Fico jelezte: a V4-ek elméleti viták helyett azonnali megoldásokat várnak az elszabadult energiaárak letörésére. Elengedhetetlennek tartják az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformját, a gáz és a villamos energia árképzésének szétválasztását, valamint a lipcsei energiatőzsde működésének felülvizsgálatait. A kormányfő felvetette az úgynevezett „szlovák paradoxont” is: „Miért van az, hogy Szlovákia az energiája 85 százalékát karbonmentesen állítja elő, elegendő energiánk van, és mégis több mint 100 eurót kell fizetnünk egy megawattóráért? Miért nem működik Európában az energiapiac, miközben vannak országok, ahol ugyanez 30-40 euróba kerül?”
Az üzemanyagárakról szólva a szlovák miniszterelnök egyértelművé tette: az árstabilizáció nem maradhat egyéni tagállami probléma, mert az állami támogatások fenntartása óriási terhet jelent a nemzeti költségvetéseknek a jelenlegi kőolajválság közepette.
Írország reális költségvetést és párbeszédet ígér
Micheál Martin ír miniszterelnök megköszönte a nyílt párbeszéd lehetőségét, és elismerte, hogy az ukrajnai háború és a geopolitikai válságok miatt Európa kritikus időszakot él át, ami a vállalkozásokra és a háztartásokra is komoly terhet ró. Kiemelte, hogy az Uniónak a jövőbe tekintő, de reális költségvetésre van szüksége, amely támogatja a sikeres agrár- és kohéziós politikákat. Mivel sok tagállamban a közpénzek nyomás alatt állnak, Írország minden tagországgal külön egyeztet, mielőtt néhány héten belül előterjeszti az új költségvetési javaslatot.
Martin hangsúlyozta a digitális átállás, az európai egységes piac megerősítésének, és a csatlakozni vágyó országok támogatásának fontosságát, ugyanakkor emlékeztetett: bármilyen bővítés hatalmas pénzügyi igényekkel jár. Zárásként kiemelte, hogy a megbeszélések alapján a V4-ek is igazságos és hosszútávú békére törekednek Ukrajnában.
Babiš: Az ETS tönkreteszi a cseh ipart
Andrej Babiš cseh miniszterelnök felszólalásában üdvözölte, hogy a V4 visszatért a „régi szép időkhöz”, amikor határozott hangjuk és komoly eredményeik voltak. Kertelés nélkül bírálta az Európai Unió migrációs és klímapolitikáját. Felidézte, hogy a V4-ek már 2016-ban figyelmeztettek az illegális migráció veszélyeire, de akkor nem hallgattak rájuk. „Most felébredtek, de sokuk számára már késő. Teljesen megértem, hogy a magyar miniszterelnök mérges, amiért országa napi egymillió eurós büntetést fizet a határok megvédéséért, miközben mások – mint a spanyol kollégánk, aki meghívta a migránsokat – 200 millió eurót kapnak, mert képtelenek kezelni a helyzetet.”
Babiš szerint a költségvetésnek igazságosnak kell lennie, és nem teheti tönkre a meglévő ipari alapokat. Élesen bírálta a Green Dealt és a szén-dioxid-kvótarendszert (ETS). „Az ETS 1 tönkreteszi a cseh ipart. A cseh ipar évente 55 milliárdot veszít az elhibázott kvótarendszer miatt. 2021-ben már mondtam, hogy 30 eurós ársapkát kellene szabni a kvótákra. Ami pedig az ETS 2-t illeti, az a finomítókon keresztül az európai polgárok életét fogja tönkretenni” – figyelmeztetett a cseh kormányfő. Babiš abszurdnak nevezte, hogy miközben Szlovákiában a magas energiaárak miatt bezártak egy alumíniumgyárat, Európa most 4 millió tonnát importál Kínából. „Nekünk most rögtön kell valamit kezdeni a helyzettel, nem pedig évekre szóló víziókról beszélni” – tette hozzá.
Tusk: Meg kell védeni a régió érdekeit
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint a V4-ek közös fellépése nemcsak a régiónak, hanem egész Európának jót tesz. „Amikor szolidárisan, négy országként közösen léptünk fel, mindig pozitív eredményeket értünk el, és megerősítettük az Uniót. Nem engedjük, hogy valaki a régió érdekeit az egész Unió érdekével állítsa szembe, mert Európa jövője Varsó, Pozsony, Budapest és Prága jövőjétől is függ.”
Tusk kitért a keleti határ védelmére is, emlékeztetve, hogy a hivatali ideje kezdete óta nullára csökkentették az illegális migrációt az orosz-fehérorosz szakaszon, és több ezer ember dolgozik nap mint nap a határőrizeten, amely rengeteg pénzbe kerül Lengyelországnak. „A következő pénzügyi tervezésnél figyelembe kell venni azoknak az országoknak az erőfeszítéseit, amelyek biztosítják a határvédelmet és közvetlenül segítik az ukrajnai menekülteket. Számunkra a háború egy reális, mindennapos probléma” – fogalmazott Tusk.
A lengyel kormányfő szintén kitért a kiugró energiaárakra, megjegyezve, hogy jelenleg a lengyel és a régiós fogyasztók fizetik a legmagasabb árakat az áramért. „Ne csodálkozzanak, ha a V4-ek nem hagynak jóvá olyan brüsszeli javaslatokat, amelyek az energiaárak további emelkedéséhez vezetnének. Ezt meg fogjuk állítani, erről nem is vagyunk hajlandók vitatkozni.”
Magyar Péter: Túlélés helyett győzelem kell Európának
Magyar Péter magyar miniszterelnök megköszönte Robert Ficónak, hogy a szlovák elnökség azonnal V4-es csúcsot hívott össze. Külön üdvözölte, hogy a vezetők nem a brüsszeli bürokráciáról, „nem jogászkodva és politikailag korrekten”, hanem konkrétumokról – energiáról, pénzről és migrációról – beszéltek.
„Erős Európa nem létezhet erős Közép-Európa és erős Visegrádi Négyek nélkül” – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök. Felidézte a bledi stratégiai fórumon mondott beszédét is: „El kell dönteni, hogy Európa csak túlélni akar, vagy győzni. Teljesen más stratégiára van szükség, ha csak napról napra meg akarjuk oldani az előttünk álló kríziseket, mintha győztesen akarnánk kikerülni ebből.”
Kiemelte, hogy a közép-európai országoknak – amelyek megszenvedték a szocializmust – ugyanannyi lehetőség, energia és forrás jár, mint azoknak, akik évtizedekkel korábban, még a kohéziós politika fénykorában csatlakoztak és fejlődtek nagyot (mint például Írország, Spanyolország vagy Portugália). A miniszterelnök saját augusztusi példájával mutatott rá a valós európai problémára: a Duna történelmi aszálya miatt majdnem le kellett állítani a paksi atomerőművet, amely az ország áramellátásának jelentős részét adja. „Ezt a helyzetet nem hangzatos klímacélokkal (Green Deal) lehetett megoldani, hanem úgy, hogy százezer köbméter kővel gátat építettünk. Szlovákia azonnal segített a vízszint stabilizálásában, Brüsszelből viszont nem az jött, hogy miben segíthetnek, hanem egy-két tagállam feljelentett minket a halak védelme miatt, miközben amúgy is hajózhatatlan volt a folyó az aszálytól.”
Az üzemanyagárak és a versenyképesség kapcsán Magyar is konkrét lépéseket sürgetett. Figyelmeztetett, hogy a tagállami árstopok nem tarthatók fenn hosszú távon a kőolajválság és az orosz olajexport/import változásai miatt. „Azt várom a hétéves költségvetéstől, hogy konkrét és számszerű segítséget nyújtson a közép-európai cégeknek az energia-átálláshoz. Egy olyan javaslat nem elfogadható számunkra, ahol kevesebb pénz jár, nagyobb a központosítás és újabb meg újabb feltételekhez kötik a forrásokat.”
Zárásként a magyar miniszterelnök az októberi uniós csúcs kapcsán reményét fejezte ki, hogy végre dűlőre jutnak a migrációs kérdésekben. Ismételten nehezményezte, hogy Magyarország napi egymillió eurót fizet azért, mert megvédi a határait, miközben más államok százmilliókat kapnak azért, mert nem végezték el a feladatukat. Martin miniszterelnök felé fordulva kijelentette: a magyar kormány őszinte és konstruktív, de ragaszkodik ahhoz, hogy csak a hazai vállalatok és állampolgárok érdekeit maradéktalanul érvényesítő uniós megállapodást fogad el.
