A Juno mikrohullámú radiométere lehetővé tette a kutatók számára, hogy megbecsüljék az Io, a Jupiter vulkáni szempontból legaktívabb holdjának felszín alatti hőmérsékletét, most először. Az adatokat két közeli elrepülés során gyűjtötték, amelyek során az űrszonda körülbelül 1500 km-re közeledett az égitesthez.
A találkozásokra 2023. december 30-án és 2024. február 3-án került sor. Az MWR hat antennája 1,3 és 51 cm közötti hullámhosszon rögzített mikrohullámú sugárzást. Ez lehetővé tette a tudósok számára, hogy ne csak magáról a felszínről, hanem az akár több méter mélységben található rétegekről is információkat szerezzenek.Mikrohullámú sugárzás 1,3 és 51 cm közötti hullámhosszon. Ez lehetővé tette a tudósok számára, hogy ne csak magáról a felületről, hanem a több méter mélységben található rétegekről is információkat szerezzenek.
Az összes vizsgált területen a hőmérséklet jelentősen emelkedett, ahogy mélyebbre ereszkedtünk az Io felső rétegébe. Az első néhány méteren belül már több mint 20°C-kal magasabb volt, mint a felszínen. Ez a gradiens nem magyarázható pusztán a napenergia melegedésével.
A kutatók két modellt vizsgálnak. Az első szerint a belső hő fokozatosan áthalad a szilárd kérgen. A számítások ebben az esetben körülbelül 1-3 watt/négyzetméter fluxust eredményeznek – ami akár több tucatszor nagyobb is lehet, mint a Föld átlaga.
Egy másik elmélet a mikrohullámú jelet viszonylag fiatal lávafolyamokhoz vagy forró pontokhoz köti, amelyek a megszilárdult felső réteg alatt folyamatosan hűlnek. Egy ilyen kéreg vastagsága elérheti a körülbelül 9-11 métert, és az ilyen zónák a Hold felszínének körülbelül egytizedét foglalhatják el.
A megfigyelések az Ió domborzatáról is többet tártak fel. A hegyeken túl hatalmas, körülbelül 100 km-es léptékben meglehetősen sima területeket találtak. A felső réteg azonban alacsony sűrűségű, és inkább habkőre vagy laza vulkáni hamura hasonlít, mint szilárd kőzetre.
Scott Bolton, a misszió igazgatója úgy véli, hogy hasonló technológia hasznos lehet a Földön is. A vulkánok közelében lévő mikrohullámú műszerek képesek érzékelni a felszín alatti hőmérséklet változásait, és információkat szolgáltatni olyan folyamatokról, amelyek a hagyományos felszíni megfigyelések számára láthatatlanok – olvasható az Earth.com-on.
