Nem csak Iránra és az általa blokkolt Hormuzi-szorosra érdemes mostanság figyelni, hanem a Vörös-tenger kijáratát blokkoló Húszikra és ősellenségeik, azaz a szaúdi állam viszonyára is. Jelen állás szerint erősen benne van a pakliban, hogy Rijád ráunt a jemeni gazfickók rémtetteire és a szárazföldön is leszámol velük...
Rijád látványos - és tervek ide vagy oda: sajnos borítékolhatóan nem két napig tartó - katonai akcióra készülhet a jemeni húszi gazfickók ellen. A hírek alapján uganis nagyon úgy tűnik, a szaúdikak (végre) valóban ráuntak a terrorlegények egyre magasabb szintre emelkedő csínytevéseire, s ezúttal nem csak a levegőből, hanem a tenger és a szárazföld felől is megregulázzák őket.
A cél érdekében az olajnagyhatalom egy tengeri koalíciót is tető alá kíván hozni. Az alapötlet a Vörös-tenger alig nagyven kilométer szélességű kijáratának biztonságosabbá tételőről szól, amely manapság mindennek nevezhető, csak csöndes víznek nem. Utóbbi kapcsán érdemes leszögezni, a némi nagyzolással a Szuezi-csatorna másik felének is kinevezhető térség felügyelete legalább akkora adu, mint a Hormuzi-szoros birtoklása. Elég csak arra utalni, hogy zárlata és/vagy bizonytalan hajózhatósága esetén az Európába tartó tankereknek meg kell kerülnie Afrikát. S ez nem csak az időben, hanem a költségek terén is fájdalmas - s nem mellékesen „terrorlegényes” arculcsapása a nemzetközi jognak és a kereskedelemnek.
Visszakanyarodva Rijád szándékaira a húszik számára nem túlzottan bíztatóak az előjelek. Egyre több az incidens, a felderítő repülés, megnőtt a drónok aktivitása, s ha ez nem lenne elegendő, a szaúdi hadsereg csapatokat vont ki Kelet-Jemenből. S ezek az alakulatok jó eséllyel nem nyaralni térnek vissza hazájukba, hanem hamarosan újabb feladatokat kapnak.
Lényeges megjegyezni, Szaúd-Arábia az ENSZ által elismert kormány oldalán úgy tizenegy esztendeje avatkozott be a jemeni polgárháborúba. Azóta hol alkalmilag, hol nagyobb intenzitással ritkítja az iszlamista lázadók sorait. Viszont az is igaz, hogy a lázadókat eddig nem tudta senki legyűrni. Lenézni őket pedig botorság lenne, ugyanis megvan az a kellemetlen tudásuk (és zsenánt szokásuk), hogy alkalmilag még ballisztikus rakétákat is képesek kilőni Izraelre. Arról nem is szólva, hogy ötszáz és ezer dollár közötti, nem túl szofisztikáltan kinéző drónjaikkal elképesztő (tényleges és pénzügyi) pusztítást képesek végezni a szíúdi olaj- és gázlétesítményekben.
Mindent összevetve a világ most azt lesi, beindul-e a szaúdi hadigépezet, s ha igen, az majd mire megy a Kalasnyikovot lengető csürhének ábrázolt Húszikkal. Akik amúgy sajnos mégsem annyira ostobák, mint ahogy azt néhányan láttatni (hinni) óhajtanák...
