Egy középkori denár, egy reneszánsz tallér vagy egy koronázási aranypénz nem csupán ritka műtárgy, hanem korának politikai, gazdasági és művészeti lenyomata is. A Procopius Numizmatika július 5-i aukciója ebből a szempontból különleges vállalkozás: az árverés anyaga a magyar pénzverés történetét mutatja be az Árpád-házi királyoktól egészen Ferenc József koráig.
A kínálatban a középkori Magyar Királyság ritka veretei, erdélyi fejedelmek reprezentatív pénzei, valamint a Habsburg-kor jelentős emlékei egyaránt megtalálhatók. A tételek együtt olyan történelmi ívet rajzolnak ki, amely csaknem ezer éven keresztül követi végig a magyar államiság történetét.
Az aukció egyik tudományos szempontból is figyelemre méltó darabja egy II. Jánoshoz köthető obulus, amely a jelenlegi ismeretek szerint eddig publikálatlan típus. Az árverésen szereplő példány az első ismert darab, amely új adalékkal szolgálhat a korszak pénzverésének kutatásához.
A középkori magyar aranypénzverést Károly Róbert aranyforintjai képviselik. Az Anjou-uralkodó reformjai nyomán létrejött forint a 14. században Európa egyik legelismertebb aranypénzévé vált, és hosszú időre meghatározta a Magyar Királyság pénzügyi tekintélyét.
A késő középkor egyik kiemelkedő ritkasága II. Ulászló monumentális guldinere, amely a tallérok előfutárának tekinthető. A nagyméretű ezüstveret a Jagelló-kori Magyar Királyság gazdasági erejét és a kor pénzverésének magas művészi színvonalát egyaránt megjeleníti.
Az erdélyi fejedelemség fénykorát idézi az 1595-ben vert Báthory Zsigmond-tallér. A tizenöt éves háború idején készült pénz nemcsak kiváló metszőművészeti alkotás, hanem egy olyan korszak emléke is, amikor Erdély jelentős szerepet játszott a térség politikai eseményeiben.
A kínálat egyik leglátványosabb darabja az 1830-ban, Pozsonyban vert V. Ferdinánd-féle koronázási 15 dukátos aranypénz. Az ötven grammot meghaladó aranyveret a magyar numizmatika egyik legismertebb és legkeresettebb reprezentációs pénze. A koronázási sokszoros dukátok eredetileg nem forgalmi célra készültek, hanem az uralkodói reprezentáció eszközei voltak, ezért fennmaradt példányaik ma a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak.
Az aukció ugyanakkor nem csupán néhány kiemelt darabról szól. Az Árpád-kortól a dualizmus koráig terjedő anyag jól érzékelteti, hogyan változott a magyar pénzverés az évszázadok során, miként jelentek meg rajta az uralkodók, a címerek, a vallási jelképek vagy éppen a korszak politikai üzenetei. A pénzek története sok esetben egyben Magyarország története is. Háborúk, koronázások, dinasztiák felemelkedése és bukása, gazdasági reformok és kulturális hatások mind nyomon követhetők azokon a kis fémdarabokon, amelyek egykor a mindennapi élet részei voltak, ma pedig múzeumok és gyűjtemények becses darabjai.
A július 5-i árverés ezt a történelmi utazást kínálja a gyűjtők és a történelem iránt érdeklődők számára.
