A tanárok módszertani továbbképzését, a nyelvoktatás óraszámának növelését, az anyanyelvi tanárok oktatásba való fokozott bevonását, valamint angol nyelvű középiskolai felvételit és érettségit szorgalmaz versenyképességi programjában a Magyar Nemzeti Bank.
A nyelvoktatás hatékonyságának növelését célzó intézkedéseket javasol a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a versenyképességi programjában. Az MNB a helyzetértékelésében azt írja, a magyar lakosság idegennyelv-tudása az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, a 25–64 év közötti korosztálynak csak a 42 százaléka beszélt legalább egy idegen nyelvet 2016-ban. Ugyan a munkaerőpiacra belépő fiataloknál (25–34 évesek) már jobb, 56 százalék az arány, ám uniós szinten még ez is az egyik legalacsonyabb. „A munkavállalók idegen nyelvek terén tapasztalható hiányosságai rontják hazánk nemzetközi versenyképességét” – hívták fel a figyelmet. Emlékeztettek, a Magyarországon szerzett angol nyelvvizsgák száma csökkent az elmúlt években, ugyanakkor a 14–19 éves korosztályban teljesített nyelvvizsgák aránya növekszik.
Az MNB több területen változást szorgalmaz. A jegybank szerint szükség lenne a nyelvvizsgákkal kapcsolatos követelmények átalakítására. „A magyarországi iskolai idegennyelv-oktatás erős elméleti alapokat nyújt, ugyanakkor kevesebb gyakorlati tudást és készséget biztosít. A hazánkban akkreditált nyelvvizsgák illeszkednek ehhez, ugyanakkor a valós életben más elvárásokkal szembesülnek a munkaerőpiacra kilépő diákok” – mutattak rá. Hozzátették, a munkáltatókat elsősorban nem a nyelvvizsga, hanem a valós tudás, kiemelten a szövegértés, a beszéd és prezentációs készségek érdeklik.
Az MNB szerint érdemes lenne a hazai nyelvoktatást és a nyelvvizsgák rendszerét úgy átalakítani, hogy az a munkaerőpiac elvárásainak és a nemzetközi trendeknek jobban megfelelő tudást biztosítson a diákok számára. Mindehhez szükséges lehet a tanárok módszertani továbbképzése, a nyelvoktatás óraszámának növelése, az anyanyelvi tanárok fokozott bevonása az oktatásba.
A sikeres nyelvvizsgák számának növelése érdekében javasolják, hogy növekedjen a tanítási időn kívüli nyelvtanulási lehetőségek állami támogatása. Mint írták, üdvözlendőnek tartják a sikeres nyelvvizsga díjának visszatérítését és a nyelvtanulásra felvehető diákhitel koncepcióját, hiszen ezek szélesebb körben elérhetővé teszik a nyelvtanulást. „A közoktatási intézmények is hozzá tudnának járulni a hagyományos oktatási rendszeren kívüli kezdeményezések, szakkörök, nyelvvizsga-felkészítők, beszélgetőkörök támogatásához helyszínek és tanárok biztosításával” – tették hozzá. Javasolták, hogy célzott állami pályázatok legyenek elérhetők az intézmények számára ilyen célú rendezvények szervezésére.
Az MNB felvetette: minden közoktatási intézménynek legyen lehetősége arra, hogy egyes tantárgyakat idegen nyelven oktasson. „Az ilyen típusú tárgyak indítását célszerű lenne engedélyhez kötni, ugyanakkor érdemes lenne extra finanszírozást is biztosítani az aktív intézmények számára. Egy ilyen rendszer kialakításának feltétele az is, hogy legyen lehetőség az egyes tantárgyakból több nyelven is felvételizni a középiskolákba, illetve a jelenleg nem két tannyelvű középiskolákban is lehessen idegen nyelvű érettségi vizsgát tenni” – áll a programban. A jegybank hosszú távon megfontolásra javasolja, hogy minden gimnáziumi tanulónak legalább egy tantárgyat kötelező módon idegen nyelven kelljen elvégeznie.
Az MNB több területen változást szorgalmaz. A jegybank szerint szükség lenne a nyelvvizsgákkal kapcsolatos követelmények átalakítására. „A magyarországi iskolai idegennyelv-oktatás erős elméleti alapokat nyújt, ugyanakkor kevesebb gyakorlati tudást és készséget biztosít. A hazánkban akkreditált nyelvvizsgák illeszkednek ehhez, ugyanakkor a valós életben más elvárásokkal szembesülnek a munkaerőpiacra kilépő diákok” – mutattak rá. Hozzátették, a munkáltatókat elsősorban nem a nyelvvizsga, hanem a valós tudás, kiemelten a szövegértés, a beszéd és prezentációs készségek érdeklik.
Az MNB szerint érdemes lenne a hazai nyelvoktatást és a nyelvvizsgák rendszerét úgy átalakítani, hogy az a munkaerőpiac elvárásainak és a nemzetközi trendeknek jobban megfelelő tudást biztosítson a diákok számára. Mindehhez szükséges lehet a tanárok módszertani továbbképzése, a nyelvoktatás óraszámának növelése, az anyanyelvi tanárok fokozott bevonása az oktatásba.
A sikeres nyelvvizsgák számának növelése érdekében javasolják, hogy növekedjen a tanítási időn kívüli nyelvtanulási lehetőségek állami támogatása. Mint írták, üdvözlendőnek tartják a sikeres nyelvvizsga díjának visszatérítését és a nyelvtanulásra felvehető diákhitel koncepcióját, hiszen ezek szélesebb körben elérhetővé teszik a nyelvtanulást. „A közoktatási intézmények is hozzá tudnának járulni a hagyományos oktatási rendszeren kívüli kezdeményezések, szakkörök, nyelvvizsga-felkészítők, beszélgetőkörök támogatásához helyszínek és tanárok biztosításával” – tették hozzá. Javasolták, hogy célzott állami pályázatok legyenek elérhetők az intézmények számára ilyen célú rendezvények szervezésére.
Az MNB felvetette: minden közoktatási intézménynek legyen lehetősége arra, hogy egyes tantárgyakat idegen nyelven oktasson. „Az ilyen típusú tárgyak indítását célszerű lenne engedélyhez kötni, ugyanakkor érdemes lenne extra finanszírozást is biztosítani az aktív intézmények számára. Egy ilyen rendszer kialakításának feltétele az is, hogy legyen lehetőség az egyes tantárgyakból több nyelven is felvételizni a középiskolákba, illetve a jelenleg nem két tannyelvű középiskolákban is lehessen idegen nyelvű érettségi vizsgát tenni” – áll a programban. A jegybank hosszú távon megfontolásra javasolja, hogy minden gimnáziumi tanulónak legalább egy tantárgyat kötelező módon idegen nyelven kelljen elvégeznie.
