Csőszi Attila, a vizsgálóbizottság elnöke szerint Orbán Viktor és Matolcsy György több mint tíz évvel ezelőtt megegyeztek abban, hogy az MNB a nyereségét különböző alapítványok támogatására fordítja. A rendszer átláthatatlan lett, és valójában a Tisza Párt véleménye szerint „egy jól behatárolható kör” volt a kedvezményezettje.
A tiszás politikus szerint az Állami Számvevőszék sokáig szemet hunyt a sokmilliárd forintnyi közvagyon kiszivattyúzása felett, és amikor lépett, az is csak látszólagos volt – a felelősöket mindezidáig nem számoltatták el.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a vizsgálóbizottság nem nyomozati szerv és nem is bíróság. A feladata mégis a háttérben zajló folyamatok feltárása, az érintettek meghallgatása, és annak megállapítása, hogy kiket és mely szerveket terhel politikai felelősség.
Ezen kívül javaslatokat is meg fog fogalmazni a közpénzek felelős és átlátható felhasználásának érdekében.
A részletekről szólva elmondta, milyen kérdésekre keresik majd a választ: 1) ki volt az ötletgazda, 2) mikor és milyen céllal alakították ki az MNB alapítvány-finanszírozási struktúráját, 3) hogyan vesztette el az alapítványoknak juttatott közpénz a köszpénzjellegét, 4) hogyan születtek a döntések az alapítványoknál, 5) miért nem működtek a fékek és ellensúlyok, stb.
Hangsúlyozta: különösen figyelni fognak az ingatlanügyletekre és a pénzek útjára. Hozzátette azt is, hogy amennyiben szükségesnek érzik, szakértőket is be fognak vonni a munkába.
Kérdésre válaszolva Csőszi Attila leszögezte: nem akarják keresztezni az igazságszolgáltatás munkáját, ezért is a jogszabályi környezetre és a politikai felelősség kérdésére fognak koncentrálni.
Beszélt arról is, hogy december 31-ig kell a bizottság jelentését összeállítani, és benyújtania a parlamentnek.
Arra a felvetésre, hogy a 20 milliárd forintért felújított balatonakarattyai ingatlant most 9 milliárdért tervezik értékesíteni, Csőszi Attila azt mondta: ez a beruházás is szerepel a vizsgálóbizottság napirendjén.
