Az 1956-os forradalom nemzeti összefogásához hasonlította az idei országgyűlési választások légkörét Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Hét évtized távlatából - az 1956-os év című budapesti konferencián.
Tarr Zoltán szerint a magyar szabadságszerető nép, és 1956-ban különböző hátterű emberek tudtak közös irányba indulni. Úgy vélte, ehhez hasonló érzület mutatkozott öt hónappal ezelőtt is. A miniszter azt mondta: abban bízik, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulója választóvonal lehet, amely után a magyarok egymást elfogadva, saját sorsuk alakítását kézbe véve közösen építhetnek olyan országot, amely méltó az '56-osok emlékéhez és törekvéseihez.
Felidézte, 2024-ben európai parlamenti képviselőként más tagállamok politikusaitól többször hallotta, hogy a magyarokat a szabadság népeként ismerik. Hangsúlyozta: a magyarok sokfélék, ahogyan 1956 résztvevői és későbbi emlékezői is. Hetven éve az emberek sokfélét akartak. Szerinte „de a lényeg az, hogy együtt voltak és együtt csináltak valamit” - mondta.
A tárcavezető szerint a szabadság iránti igény napjainkban is erőteljesen jelentkezett, és „most nagyon világosan és erősen megjelent, hogy szerettük volna a saját kezünkbe venni a saját életünket”. Majd úgy fogalmazott: „Magyarok vagyunk, és ez az élet nem egyféle és egyforma. Nagyon sokféle dolgot akarunk, és most, hogy a szabadság elindult, látjuk, hogy mennyifélét akarunk”.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint 1956 egyik legfontosabb üzenete, hogy „a hazaszeretet nem más, mint sokféleség”. Mint fogalmazott, „Tudunk egyszerre különbözőek lenni”, és közben összetartozni is. Szerinte csak így válhat képessé egy nemzet arra, hogy önmagán felülemelkedjen, ahogyan 1956-ban „velünk egyszer már megtörtént”.
A főpolgármester a tanácskozást a hetvenedik évforduló egyik nyitó eseményének nevezte. Felidézte, hogy napra pontosan hetven évvel korábban tartották a Városháza dísztermében az írószövetségi közgyűlést, amelyet a forradalom egyik fontos előzményének tekintett. Értékelése szerint ekkor fordult elő először, hogy egy hivatalos intézményen belül demokratikus eljárással vereséget szenvedett a sztálinista hatalom személyi és politikai akarata. Hozzátette: az 1956. szeptember 17-i esemény hozzájárult ahhoz, hogy az Írószövetség alig több mint egy hónappal később a forradalom szellemi és politikai alakítójává válhasson.
Karácsony Gergely szerint a hetvenedik évfordulón Nagy Imre szerepével és történelmi emlékezetével is foglalkozni kellene. Ezt „Nagy Imre visszahelyezéséről az 1956-os történelmi panteonban” szóló feladatként írta le.
A főpolgármester bírálta az elmúlt tizenhat év emlékezetpolitikáját, amelyet „hatalmi akaratnak alárendelt vulgáris és emlékezetpolitika” kifejezéssel illetett. Véleménye szerint 1956-ot sérelemtörténetté próbálták szűkíteni, Nagy Imre háttérbe szorításával pedig le akarták választani a forradalom emlékezetéről a baloldali hagyományt. Úgy vélte, Nagy Imre összetett történelmi szerepének megértése nélkül 1956 emlékezete szükségképpen hiányos marad.
A főpolgármester szerint arra a kérdésre, hogy kié 1956 öröksége, a válasz: „senkié, mert mindenkié”. Hozzátette, egy új megközelítésben a hivatalos emlékezetpolitika abból is kiindulhatna, hogy a forradalom jelentőségét nem a sok „vagy”, hanem a rengeteg „és” adja. Példaként Mindszenty József és Nagy Imre együttes jelenlétét említette az 1956-ról alkotott történelmi képben.
Karácsony Gergely úgy fogalmazott: „talán most, talán a 70. évfordulón elkezdhetjük magunknak visszaküzdeni az esélyt a szabadság méltóságára. Úgy például, hogy tudomásul vesszük: a nemzeti lobogón 1956-ban kitépett, kiszakított lyuk nem ürességet, nem valamifajta hiányt jelent, hanem éppen annak az erkölcsi igazságát, hogy soha senki, semmilyen ideológia nevében senkinek nem mondhatja meg, hogy hogyan kell szeretni a hazát.”
Beszédét azzal zárta: „Nagyon szeretném hinni, hogy 70 évvel 1956, az emberi méltóság forradalma után nemcsak ideje, de lehetősége is van annak, hogy a nemzet végre tényleg megbékéljen önmagával. Hozzájárul ehhez, ha van bátorságunk szembenézni '56 összetettségével, sokféleségével és ellentmondásaival”.
A Hét évtized távlatából - az 1956-os év című konferenciát a forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulója alkalmából a Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Művelődési Központ szervezte.
