Szondi Vanda kormányszóvivő szerint ütemterv szerint halad a paksi beruházás: a bárkák beállítása és a fenékküszöb építésének előkészítése, amelyek alacsony vízállás mellett is segíthetnek megtartani az erőmű termelését.
Beszerelek egy új nyomásérzékelőt is, és hamarosan elkészült az új vízmérce – mondta a szóvivő, majd a mezőgazdaságot veszélyeztető aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazmáról beszélt. Ez a szőlőket fenyegeti, az egész országban kimutatták, de különböző intenzitással. A fertőzéssel szemben az egyetlen megoldás az érintett tőkék kivágása. Hozzátette: azok kaphatnak kártalanítást, akik vállalják, hogy öt éven belül új tőkéket telepítenek.
Kitért arra is, hogy a kormány néhány év alatt 17 milliárd forintot spórol meg azzal, hogy felfüggeszti a Poszeidon irat- és dokumentumkezelő rendszer kiterjesztését. Hozzátette: két másik rendszer, a Kréta és a Neptun rendszerek ügyében a rendőrség nyomozást indított.
Tárgyalt a kormány az állambiztonsági levéltárról szóló törvényhez beérkezett módosítóindítványokról. Ennek értelmében az iratanyag 2027. február 25-ig hozzák nyilvánosságra.
A kormány döntött arról is, hogy egyszerűsíti a külképviseleteken feleslegessé vált, illetve régi járművek és más ingóságok értékesítését. Ez mérsékelheti a tárolás, őrzés, hazaszállítás és a szükségtelen hazaszállítás költségét.
A várandós nők védelmében a harmadik trimeszterre is kiterjesztik a szifiliszszűrést, a kockázatos esetekben pedig a szüléskor is végeznek egy gyorstesztet.
Vitézy Dávid szerint a nyári kormányüléseken a legtöbb szó az uniós pénzek hazahozatalához szükséges intézkedésekről esett, hiszen az RRF (a helyreállítási alap) esetében a határidő augusztus 31. Emlékeztetett Magyar Péter és Ursula von der Leyen politikai megállapodására, valamint arra, hogy később az uniós pénzügyminiszterek is elfogadták a kormány vállalásait.
A miniszter leszögezte: mind a 124 mérföldkövet teljesíteni fogja a kormány, mert egyetlen eurocentről sem akar lemondani.
Jelezte azt is, hogy a szélenergiával kapcsolatos jogszabályalkotás és a pályázatok kiírása is megtörténik a hónap végéig. Mint mondta, három lépés van hátra: megjelenik egy jogszabály, ami a pályáztatásról szól; Kapitány István ki fog adni egy rendeletet, amely kijelöli azt a több mint 20 régiót, amelyek esetében könnyített eljárással lehet majd szélerőműveket telepíteni; valamint kiírnak egy pályázatot olyan vállalkozások számára, amelyek szélenergiát akarnak termelni.
Vitézy Dávid hangsúlyozta, hogy azt szeretnék, ha a helyi közösségek is profitálnának a környezetükbe telepített erőművekből kedvezmények formájában, vagy az adóbevételek egy részének helyben maradásával. Szerinte egyébként az elmúlt hetek egyik tapasztalata éppen az, hogy Magyarországnak szüksége van alternatív energiaforrásokra.
A tárcavezető beszélt az MKIF autópályakoncessziójáról, amelynek az összértéke 24 ezer milliárd forint. Ebből az utakból a meglévő gyorsforgalmi utak fenntartását és bizonyos szakaszok megépítését kell fedezni. Van egy másik koncesszió is, amelyet még a szocialista-szabaddemokrata kormányok adtak ki az M6 Dunáé. Ez idén lejár. Ennek kapcsán Vitézy Dávid elmondta, a mindenkori kormánynak opciós joga van, és ezzel az előző kabinet élhetett volna, vagyis meghosszabbíthatta volna a szerződést. Lázár János viszont ezt nem támogatta, és inkább az MKIF-nek adta volna.
Az új kormány most bekért két árajánlatot az MKIF-től és az M6 Dunától, mindkettő 51 milliárd forintért vállalná a további üzemeltetést és felújítást, szemben az MKIF több mint 140 milliárd forintos díjazásával. A Tisza-kormány ezek után arról döntött, hogy az MKIF nem kaphatja meg a koncessziót, a szóba jöhető más szereplőket pedig megversenyezteti. Hozzátette: az ügy iratait átadják a rendőrségnek.
Vitézy beszélt a lakásépítésekről is – ezen a területen szerinte jelentős az elmaradás a régiós országokhoz képest, ami hozzájárult ahhoz is, hogy elszálltak az ingatlanárak. A miniszter kiemelte: míg 2015-ben egy átlagos lakás ára 5,9 évnyi nettó átlagkeresetnek felelt meg, 2025-re ez az összeg 7,1 évre nőtt. 2020 és 2025 között pedig év 30 ezerről 10 ezerre csökkent a lakásépítési volumen. Kihangsúlyozta azt is, hogy 2010 és 2025 között a lakására tratósan gyorsabban nőttek, mint a jövedelmek: a reál lakásár 120, míg a reálbérek 60 százalékkal.
Hasonló figyelhető meg a bérleti piacon is, ahol 2015 óta 30 százalékkal emelkedtek reálértéken a bérletidíjak, miközben a megfizethető bérlakások iránti kereslet nagyjából 100 ezer lakás.
Vitézy úgy fogalmazott: a korábbi kormány kifejezetten a magántulajdont támogatta, ami az új kabinet szerint röghöz köti a fiatalokat. Ezek után leszögezte, a Wekerle Sándor Programmal az a céljuk, hogy különösen a fiatalok és a pályakezdők végre megfizethető bérlakásokat találhassanak maguknak. A fővárosban az egyik célterület Rákosrendező lehet. Az uniós forrásokból 20 százalékos támogatást fognak nyújtani az ingatlanfejlesztőknek, tehát a 80 százalékot a beruházónak kell mellé tennie.
A miniszter beszélt arról is, hogy folyamatosan zajlik a kiemelt beruházások átvilágítása. Ennek kapcsán felidézte, hogy az Otthon Start keretében nagyon sok cég projektje kapott kiemelt státuszt. Ezek aztán jellemzően állami hitelgaranciát és hiteltámogatást is kaptak.
