Szokás szerint Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött hétfőn 13 órakor az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése. A képviselők később titkos szavazással új alkotmánybírót választhatnak, és megvitatják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslatot.
Magyar Péter szerint néhány év múlva úgy fogunk visszaemlékezni 2026 nyarára, mint amikor visszatért a demokratikus vita Magyarországra. Ezek után felidézte: a múlt héten döntöttek a vényköteles gyógyszerek ÁFA-mentességéről, és sérelmezte, hogy emiatt nem kapott a kormány tömeges megkeresést a sajtó részéről. Pedig szerinte ez nagyon fontos, akkor is, ha adott esetben csak néhány száz forint megtakarítást jelent havonta. Aztán közölte: bevezették a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást. Szerinte előfordulhat, hogy ehhez nem csak a rászorulók férhetnek hozzá, de itt a gyorsaság volt a lényeg, valamint az, hogy korábban ilyen segítséget nem kaptak a családok. Hozzátette: aki úgy érzi, hogy nem jogosult erre a pénzre, az ajánlja fel jótékonysági célra.
A miniszterelnök bejelentette: hamarosan dönteni fognak a tűzifa ÁFÁ-jának csökkentéséről is. Majd leszögezte, hogy a Tisza-kormánynak 70 nap alatt ezeken túl is sok fontos intézkedése volt, például a csatlakozás az Európai Ügyészséghez, a közmédia átszervezése, a Baross Gábor Program meghirdetése vagy a forint stabilizálása.
Szóba hozta Tusványost is, ahol szerinte Orbán Viktor Magyarország gazdasági kudarcában kereste a személyes visszatérésének lehetőségét, ebből pedig levonta a következtetést, hogy a Fidesz, mint párt menthetetlen. Ettől kezdve hosszú perceken át kritizálta az előző kormányt és a volt kormánypártokat, majd azt mondta: minden nap újabb csontvázak esnek ki a szekrényekből, és több olyan ügyet is felsorolt, amely miatt feljelentést tettek. Többek között azt állította, hogy az Eximbank a Fidesz magánbankjaként működött. Kitért az NKA támogatásaira is. Úgy fogalmazott: több mint 1300 milliárd forint elköltése gyanús.
Végül leszögezte: mindent nyilvánosságra fognak hozni, és az „utolsó szegletéig be fogják mutatni az orbáni örökséget”. Mint mondta, ezért fontos, hogy a héten szavaz a Ház a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításáról. Kijelentette: „az is a dolgunk, hogy még egyszer ilyet ne lehessen megtenni az országgal”. Ezért tartja fontosnak Szeverényi Dávid kinevezését a KEHI élére, valamint Sonnevend Pál megválasztását alkotmánybíróvá.
Magyar Péter szerint jelenleg 4,5 millió ember támogatja az intézkedéseiket, és szeretnék megszolgálni a bizalmukat. Ezzel együtt egy újabb országjárást jelentett be.
Toroczkai László (Mi Hazánk) válaszát azzal kezdte, hogy a Medián legfrissebb kutatási eredményei szerint 5 százalékpontot veszített a Tisza, és szerinte ez a zuhanás folytatódni is fog, ha Magyar Péter nem a valós problémákkal foglalkozik. Aztán kifogásolta, hogy a megüresedő alkotmánybírói hely betöltését nem előzte meg valós társadalmi párbeszéd és vita, a Tisza egyedül döntötte el, kit küld Hende Csaba helyére. A frakcióvezető azt is firtattam, hogy nem tudjuk, mennyit lehet fordítani az uniós forrásokból a közúthálózat fejlesztésére vagy például az otthonápolás támogatására.
Rétvári Bence (KDNP) szerint erre az időszakra a jövőben nem a demokratikus vita, hanem a jogi erőszak időszakaként fognak emlékezni. Emlékeztetett arra is, hogy a kampányban 700 ezer gyereknek ígértek iskolakezdési támogatást, ebből kormányon 400 ezer lett, de a szigorú szabályok miatt a valóságban ennél is kevesebben fogják megkapni. Szóba hozta a jelzáloghitelek kamatstopjának megszüntetését, valamint azt is, hogy milyen tűzifa-támogatást adott az előző kormány. Kihangsúlyozta: a bankok a Tisza-kormány intézkedéseinek köszönhetően legalább 450 milliárd forint pluszbevételre tehetnek szert, az emberek viszont alig kapnak valamit. Aztán szó szerint idézett Magyar Péter 2024-es Telex-interjújából, amiben a jelenlegi miniszterelnök azt állította, hogy az Orbán-kormány az uniós pénzek hazahozatalának minden feltételét teljesítette.
Bóka János (Fidesz) közölte: a Tisza végig hazudta a kampányt, hazudik kormányon is, a Fidesz célja pedig ennek leleplezése. Ennek kapcsán felidézte, hogy a Magyar Péter a kampányban az összes gyógyszer ÁFÁ-jának 0 százalékra csökkentését ígérte, de szó volt a családi pótlék megduplázásáról is. Ezekből nem lett semmi. Hozzátette: szembe fognak szállni az önkény kiépítésével és támogatni fogják a szabadság köreit. Beszélt arról is, hogy Sonnevend Pál alkotmánybírói kinevezése azért is problémás, mert a Tisza-kormány megalakulása előtt éppen ő adott receptet az Ab. átalakításhoz.
Bujdosó Andrea (Tisza) szerint a Fidesz-KDNP az elmúlt 16 évben tönkre tette az országot, és most folytatni szeretnék a rombolást, majd azt hangsúlyozta, hogy a Tisza az azonnali vállalásait igenis elkezdte teljesíteni. Ezt bizonyítja szerinte többek között a korrupciós ügyek feltárása, az uniós pénzek hazahozatala és a vagyonvisszaszerzési hivatal felállítása.
Magyar Péter viszontválaszában számon kérte a Fideszen, hogy leszavazták az uniós források hazahozatala érdekében benyújtott törvénycsomagot. Aztán azt mondta, hogy a Sonnevend Pált egy teljesen transzparens eljárásban fogják megválasztani. Majd felszólította a volt kormánypártokat, hogy vonják vissza az Alkotmánybíróságra beadott indítványukat. Azt is állította, hogy az ezer vállalásukból már több mint száz részben vagy egészében teljesült, és a kamatstopot nem vezették ki.
Bóka János személyes érintettség miatt kért szót, mivel Magyar Péter hazaárulónak nevezte. Jelezte, azért fordultak az Ab.-hoz, mivel a szóban forgó törvények, amelyeket nem szavaztak meg, alkotmányellenesek. Erre a vita során is felhívták a figyelmet, de a kormány és a tiszás többség ezt nem vette figyelembe.
Hankó Balázs szintén szót kért, és feltette a kérdést: honnan tudja Magyar Péter, hogy börtönbe fog kerülni? Jelezte, hogy az NKA-ügyben Ő maga kért vizsgálatot, de ez akkor nem indult meg. A házelnök menet közben megvonta tőle a szót, mire a Fidesz és a KDNP képviselői kivonultak az ülésteremből.
Toroczkai László (Mi Hazánk) napirend előtti felszólalásában az elszámoltatás kérdésével foglalkozott. Előzetesen azonban arra figyelmeztette a Tisza Pártot, hogy gyűlöletet szít és polgárháborús állapotok felé sodorja az országot. Szóba hozta Magyar Péter egyik lakásának szerinte gyanús eladását, és azt hangsúlyozta, hogy az elszámoltatásnak pártatlannak és mindenkire kiterjedőnek kell lennie, és kitért a miniszterelnök érintettségére egy befektetési tőkealapban is.
Magyar Péter erre azt mondta, Toroczkai Lászlónak nem az a feladata, hogy az ő múltjával foglalkozzon.
Jelencsik József (Tisza) pedig arról beszélt, hogy milyen fontos volt csatlakozni az Európai Ügyészséghez, és az előző kormányokat bírálta, amiért ezt nem tették meg.
A kivonulás miatt a Fidesz és a KDNP frakcióiból senki sem élet a felszólalás jogával, egyúttal az ellenzéki pártok kezdeményezték a házbizottság összehívását.
Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője a két frakció közös sajtótájékoztatóján azt mondta: szégyen és gyalázat, amit ma Magyar Péter kormányfő az Országházban művelt, szégyen és gyalázat, amivé ma a magyar Országgyűlés lett.
Ez bizonyíték arra, hogy közösségünkkel szemben politikai koncepciós eljárás zajlik, erről a politikai koncepciós eljárásról ma a parlamentben nem lehetett szabadon beszélni – fogalmazott.
Jelezte: a Fidesz és a KDNP a házbizottság rendkívüli ülésének összehívását is kezdeményezni fogja.
Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője úgy fogalmazott: ilyen a magyar parlamentarizmus történetében nem történt, hogy egy kormánypárti többség, a levezető elnök és a kormánypárti képviselők egész egyszerűen belefojtják a szót egy képviselőbe, aki saját magát akarja megvédeni.
A naprendelőtti felszólalások után a kormánypárti többség Sonnevend Pált választotta meg Hende Csaba helyére alkotmánybírónak.
„Gratulálok dr. Sonnevend Pálnak, alkotmánybíróvá történt megválasztásához!” – írta Facebook-bejegyzésében Magyar Péter.
„Nála alkalmasabb alkotmányjogászt nem is jelölhettünk volna” – írta a miniszterelnök.
„Dr. Sonnevend Pál az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, korábbi dékánja, nemzetközileg elismert alkotmány- és nemzetközi jogász. Pályafutása során dolgozott az Alkotmánybíróságon Sólyom László mellett, alkotmányjogi tanácsadóként szolgálta Mádl Ferenc és Sólyom László köztársasági elnököket, majd az ELTE vezető oktatójaként és dékánjaként generációk jogászainak képzésében vállalt meghatározó szerepet.
Tudományos munkássága az emberi jogok, a nemzetközi jog és a jogállamiság kérdéseire összpontosul. Magyarországot képviselte a hágai Nemzetközi Bíróság előtt, számos ügyben járt el az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága előtt, munkáját pedig hazai és nemzetközi szakmai elismerések fémjelzik”.
