Nemzeti minimum van 1456 értékelésében, pártpolitikától függetlenül mindenki büszkén emlékezik a hősökre, akik tették, amit tenniük kellett – mondta a honvédelmi miniszter szerdán Budapesten a Hősök terén, a nándorfehérvári diadal 570. évfordulójára rendezett ünnepségen.
Ruszin-Szendi Romulusz a déli harangszó után, Hunyadi János szobránál úgy fogalmazott, mindenki ismeri a nándorfehérvári csata önfeláldozó hősét, Dugovics Tituszt, aki magával rántotta a mélybe a lófarkas-félholdas zászlót kitűzni készülő török katonát. Még ha a történeti források nem is támasztják alá, hogy ez valóban megtörtént, de a magyar emberek emlékezetében ez a hőstett él, ugyanúgy, ahogy az egész világon tudják, délben megszólalnak a harangok – tette hozzá.
Mint mondta, a pápa nem a nándorfehérvári győzelem emlékére rendelte el a déli harangszót, hanem még azt megelőzően kérte az európai keresztényeket, imádkozzanak, hogy a legyőzhetetlennek hitt török sereget a magyarok vezetésével sikerüljön megállítani.
A miniszter felidézte, a török sereg ebben az időben Európa talán legerősebb hadereje volt, a maroknyi magyar seregben Nándorfehérvárnál viszont a katonák mellett kézművesek, parasztok is szolgáltak. Hozzátette: a magyar haderőt a nagyon jó vezetés segítette segítette győzelemre, de ennél fontosabb volt a várvédők hite, morálja. Kiemelte a harcok névtelen hőseit, akik feláldozták magukat a nagyobb cél érdekében, de a históriák nem említik őket.
A miniszter szerint a nándorfehérvári diadalban szerepet játszott a katonák merészsége, hite és „nagy adag” katonaszerencséje, ami véleménye szerint a túlerővel szemben mindig sikereket hozhat. „Nem akarok párhuzamot vonni” 1456 és 2026 között, a figyelmes szemlélők biztos, hogy megtalálják azt a párhuzamot, amit keresnek benne – jegyezte meg.
A nándorfehérvári diadal üzenete az, hogy „ha kitartóan szeretnénk valamit és hiszünk benne, hisszük azt, hogy Magyarországnak jót tudunk tenni és hisszük azt, hogy azok az értékek a legfontosabbak számunkra, ami a kereszténységünknek az alapja, ami az európai értékek alapja, az egy olyan erősokszorozó tényező lehet, ami az egész nemzetet képes egységbe kovácsolni” – mondta a tárcavezető.
Mint mondta, az igazi érték az, „hogy vannak vezetőink, akik mernek dönteni, akik látják a stratégiát és van egy olyan összefogás, egy olyan összetartozás, ami valóban előre viszi Magyarországot és egy boldogabb, szebb, szabadabb, élhetőbb Magyarországot tud teremteni, mint ahogy tettük 1456-ban”.
„Próbáljuk meg 2026-ban is azt, hogy legalább 70 évig baráti jobbot nyújtunk minden magyar embernek és Európában is mindenkinek, és újra Magyarországról úgy fognak beszélni, hogy ők közénk tartoznak, és ha kell, megvédenek minket. Számomra ez az örökség, katonáink számára biztos, hogy ez az örökség és bízom benne, hogy minden magyar embernek ez lesz az öröksége” – fogalmazott a miniszter.
A rendezvényen Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter, Kun Szabó István altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese és Maruzs Roland ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka megkoszorúzta Hunyadi János szobrát.
1456. július 22-én a Nándorfehérvárt (a mai Belgrádot) védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán várost ostromló hadaira, megállítva ezzel 70 évre a törökök további európai térnyerését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását. Ehhez mérhető győzelmet addig soha nem aratott keresztény sereg a szultáni haderő felett. Az Országgyűlés ennek emlékére 2011. július 4-én a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította július 22-ét.
