A Nyugati Pályaudvarról indultak és a gigászi vasútfejlesztéssel foglalkozó Baross Gábor tervet is érintették megbeszélésük során.
A magyar vasút fejlesztése nemzetstratégiai, gazdaságfejlesztési ügy. Meghatározza az egész ország gazdasági tevékenységét - mondta a sajtótájékoztatón Magyar Péter. A miniszterelnök kiemelte, aki jár Európában mindenfelé megtapasztalhatja, hogy a kötöttpályás fejlesztés kiemelt szerepet kap az EU-ban. „Nem az utas hiányzik, hiszen egyre növekszik az igény, az a feladatunk, hogy a vasutat alkalmassá tegyük a megnövekedett igényeknek” - húzta alá a kormányfő. Kiemelte, a vasútnál dolgozó szakembereknek nagy szerepe van abban, hogy még működik Magyarországon a vonatközlekedés.
Emlékeztetett, több évtizedes lemaradást kell ledolgoznia a Baross Gábor Vasútfejlesztési tervvel a Magyar Kormánynak és a szaktárcának. A MÁV és a HÉV átlagéletkora meghaladja a négy évtizedet, rengeteg helyen nincs kíma és a MÁV járműveinek negyede nem üzemképes.
Kormányciklusokon átívelő, tízéves vasúti fejlesztési program indul, melynek teljes kerete megközelíti a 3500 milliárd forintot - hangsúlyozta Magyar Péter.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a program célja, hogy jelentősen csökkenjen a vasúti járművek átlagéletkora, gyorsabbá váljon a fővonali közlekedés, bővüljön a villamosított hálózat aránya, megbízhatóbb legyen a regionális vasúti közlekedés és korszerű utasközpontú szolgáltatás jöjjön létre.
A program 6 egymásra épülő fejlesztési irány mentén fog megvalósulni. Ezek a pontok a versenyképes eljutás minden megyeszékhelyre, a megbízható regionális hálózat, az erős elővárosi vasút létrehozása, a partnerség Budapesttel, a vasúti áruszállítás fejlesztése és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, melynek része a régiós együttműködés erősítése - ismertette a miniszterelnök.
Vitézy Dávid elmondta, a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervvel megkezdődik a magyar vasút évtizedes lemaradásának felszámolása, világos, a magyar emberek érdekeit szolgáló program indul, amelyre a jelenlegi munkaterv alapján 2035-ig 3550 milliárd forintot lehet felhasználni.
A közlekedési és beruházási miniszter a budapesti Rákospalota-Újpest vasútállomáson kiemelte, a bemutatott terv szerint a kohéziós forrásokból 1100 milliárd forintot, az RRF forrásokból 700 milliárd forintot, EIB hitelből 400 milliárd forintot terveznek költeni, koncessziós konstrukcióban 400 milliárd forintnyi beruházást terveznek, emellett 950 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás született az új 2028-2034 közötti uniós programozási ciklus projektjeinek indítására.
