A Nyugati Pályaudvarról indultak és a gigászi vasútfejlesztéssel foglalkozó Baross Gábor tervet is érintették megbeszélésük során.
A magyar vasút fejlesztése nemzetstratégiai, gazdaságfejlesztési ügy. Meghatározza az egész ország gazdasági tevékenységét - mondta a sajtótájékoztatón Magyar Péter. A miniszterelnök kiemelte, aki jár Európában mindenfelé megtapasztalhatja, hogy a kötöttpályás fejlesztés kiemelt szerepet kap az EU-ban. „Nem az utas hiányzik, hiszen egyre növekszik az igény, az a feladatunk, hogy a vasutat alkalmassá tegyük a megnövekedett igényeknek” - húzta alá a kormányfő. Kiemelte, a vasútnál dolgozó szakembereknek nagy szerepe van abban, hogy még működik Magyarországon a vonatközlekedés.
Emlékeztetett, több évtizedes lemaradást kell ledolgoznia a Baross Gábor Vasútfejlesztési tervvel a Magyar Kormánynak és a szaktárcának. A MÁV és a HÉV átlagéletkora meghaladja a négy évtizedet, rengeteg helyen nincs kíma és a MÁV járműveinek negyede nem üzemképes.
Kormányciklusokon átívelő, tízéves vasúti fejlesztési program indul, melynek teljes kerete megközelíti a 3500 milliárd forintot - hangsúlyozta Magyar Péter.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a program célja, hogy jelentősen csökkenjen a vasúti járművek átlagéletkora, gyorsabbá váljon a fővonali közlekedés, bővüljön a villamosított hálózat aránya, megbízhatóbb legyen a regionális vasúti közlekedés és korszerű utasközpontú szolgáltatás jöjjön létre.
A program 6 egymásra épülő fejlesztési irány mentén fog megvalósulni. Ezek a pontok a versenyképes eljutás minden megyeszékhelyre, a megbízható regionális hálózat, az erős elővárosi vasút létrehozása, a partnerség Budapesttel, a vasúti áruszállítás fejlesztése és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, melynek része a régiós együttműködés erősítése - ismertette a miniszterelnök.
Az első pont a versenyképes eljutás minden megyeszékhelyre. A cél az egésznapos kiszámítható, megbízható InterCity közlekedés, a gyorsabb fővonalak és az új generációs InterCity motorvonatok beszerzése. A hosszabb távú cél pedig, hogy a fővonalakon garantálható legyen a legalább 100 km/óra állomástól állomásig számított átlagsebesség.
A program második pontja egy megbízható regionális hálózat, a mellékvonalak megtartása és fejlesztése, korszerű hibrid járművek beszerzése, valamint a busz- és vasúti menetrendek összehangolása.
A terv harmadik pontja az erős elővárosi vasút létrehozása - mondta, hozzátéve, hogy Budapest mellett a vidéki nagyvárosok, megyeszékhelyek körzetében is fejleszteni kell az elővárosi közlekedést, gyakoribb menetrenddel, korszerű járművekkel, a HÉV-hálózat megújításával és Tramtrain vasútvillamosokkal.
A negyedik pont a partnerség Budapesttel - mondta, kiemelve, hogy a főváros az ország vasúti közlekedésének középpontja, ezért ennek a régiónak a vasúti fejlesztése országos, egységes nemzeti érdek. A program része a budapesti kötöttpályás kapcsolatok fejlesztése és az egyéb fővárosi projektekkel való szoros együttműködés - ismertette a miniszterelnök.
Az ötödik pont a vasúti áruszállítás fejlesztése, ami csökkentheti és csökkenteni is fogja az autópályák és gyorsforgalmi utak terheltségét, mérsékelheti a környezeti terhelést és javítja Magyarország logisztikai és versenyképességét. A hatodik pont a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése. A program része a reptéri vasút előkészítése, a nagysebességű vasúti kapcsolatok további vizsgálata, valamint a régiós együttműködés erősítése személy- és áruszállítás terén - mondta, példaként említve a V4-ek gyorsvasúthálózatának a kiépítését.
A terv legfontosabb pillérei a megújuló járműflotta, legalább 35 új InterCity- és 42 új HÉV-szerelvény beszerzése, a megújuló állomások - közölte hangsúlyozva, hogy a tíz legforgalmasabb magyar vasútállomás átfogó felújításának előkészítését azonnal megkezdik. Része egy megbízható infrastruktúra kialakítása, a lassújelek és a késések minél gyorsabb felszámolása, a vasúti kapacitás bővítése és az átlagsebesség növelése, valamint utasközpontú, 21. századi színvonalú szolgáltatások kialakítása, digitalizáció, egységes menetrendek, helyi és országos közlekedési integráció.
Magyar Péter úgy összegzett: nem egy-egy beruházás megvalósítása a cél, hanem egy tényleg korszerű, megbízható és utasközpontú vasúti rendszer kialakítása, egy olyan hálózaté, amely valóban versenyképes alternatívát kínál az autózás mellett, és hozzájárul Magyarország gazdasági fejlődéséhez.
Vitézy Dávid elmondta, a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervvel megkezdődik a magyar vasút évtizedes lemaradásának felszámolása, világos, a magyar emberek érdekeit szolgáló program indul, amelyre a jelenlegi munkaterv alapján 2035-ig 3550 milliárd forintot lehet felhasználni.
Vitézy Dávid kijelentette: a Tisza-kormány olyan programot készített, amely ciklusokon átívelő tervezéssel teljesen megújítja a közösségi közlekedést.
Erre kohéziós forrásból 1100 milliárd forint, a helyreállítási alapból 700 milliárd forint, az Európai Beruházási Bank hiteléből 400 milliárd forint, koncessziós megoldásokkal 400 milliárd forint áll rendelkezésre, emellett a 2028 és 2034 közötti uniós programozási ciklus projektjeihez 950 milliárd forint kötelezettségvállalás kapcsolódik- tette hozzá. Bejelentette azt is, hogy a a fővárossal együttműködésben a kormány szerepelteti az uniós programok között a hármas metró meghosszabbítását Rákospalota felé, ezzel új vasút-metró csomópont létesülhet.
A program jelentőségét bizonyítja, hogy a forráskeret nagyságrendileg Ausztria közlekedésfejlesztésével mérhető össze, minden vállalás mögött ott a fedezet, és újabb források bevonását is vizsgálja a kormány - hangsúlyozta.
A vasútrombolás korszakának a kormány az elmúlt hónapokban véget vetett, a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv pedig világos kiállás a vonatközlekedés mellett, amely a fenntartható fejlesztés kulcsa, a klíma- és környezetvédelem fontos eszköze, és rendszerint a legfejlettebb oszágokban működik a legjobban - mondta.
A belföldi tapasztalatok a miniszter szerint megerősítik, hogy az utasszám a fejlesztések hatására kétszeresére-háromszorosára is nőhet, de ma az ülőhelyek 46 százaléka olyan szerelvényben található, amelyben sem klíma, sem légjavító berendezés nincs, a vasúti járművek 73 százalékából pedig az utastájékoztató képernyő is hiányzik.
Lázár János minisztersége "elvesztegetett időszak" volt, a Tisza-kormány céljai viszont egyértelműek: 10 éven belül meg kell felezni a szerelvények átlagéletkorát, a fővonalakon pedig olyan vasúti szolgáltatásra van szükség, amely minden tekintetben versenyképes az autópályákkal. Ennek a legfontosabb feltétele az akadálymentesített, korszerű IC-flotta, a nem villamosított vonalakon az akkumulátoros vonatok közlekedtetése, a buszos és vasúti közlekedés integrálása, a pályahibák felszámolása. Az elővárosi forgalom nem kevésbé fejlesztésre szoruló terület, és nemcsak Budapesten, de az ország más nagyvárosaiban is - hangsúlyozta.
A miniszter sürgette az együttműködés erősítését a fővárossal, mert szerinte ez az ország átjárhatósága miatt is fontos.
A központi régió fejlesztésében a kormánynak komoly szerepet kell vállalnia. Sürgette egyúttal a kamionforgalom minél nagyobb részének átterelését a vasútra, az iparvágányok fejlesztését az autópályák tehermentesítése érdekében.
Vitézy Dávid a nemzetközi kapcsolatok erősítése érdekében kiemelt feladatnak nevezte a reptéri vasút létrehozását, a Budapestet Béccsel és Varsóval összekötő vonatközlekedés fejlesztését, valamint a vasúti hálózat szűk keresztmetszeteinek megszüntetését.
Számításai szerint az IC-flotta 450 milliárd forintból újulhat meg, ebből a keretből 35 darab 400-500 férőhelyes motorvonat vásárolható, az elsők 2030-ban érkezhetnek meg. Idén elkezdődhet a 42 új HÉV-jármű beszerzése mintegy 300 milliárd forintból, a szerelvények gyártása 2030-ig elkezdődhet.
A miniszter a legnagyobb pályaudvarokon új hasznosítási programok bevezetését kezdeményezi, ugyanis ezek az épületek "a nemzeti vagyon legértékesebb elemei", ahová magántőkét csak a közérdek érvényesítésével lehet bevonni. Átfogó fejlesztéseket ígért a kisebb települések állomásainak is, továbbá különösen fontosnak tartja a legtöbb késést és forgalmi zavart okozó szakaszok felújítását, főképp a felsővezeték-hibák és a biztosítóberendezési hibák megszüntetését. Erősítené egyúttal a digitalizációt a vasút működtetésében, növelné a kétvágányú és a nagy sebességgel használható pályák, valamint a kibocsátásmentes vasúti szolgáltatások arányát is.
A miniszter a következő évekre vonatkozó tervek közül elsőként a debreceni állomás átfogó fejlesztését emelte ki a buszpályaudvar integrációjával, vizsgálva a helyi a tram-train létrehozásának lehetőségét is. Elkezdődhet továbbá a Debrecen-Balmazújváros szakasz villamosítása, a Debrecenből Nyíregyházára és Mátészalkára tartó vonal fejlesztése, a Tiszaújváros-Miskolc-Kazincbarcika tram-train előkészítése, Eger vasúti közlekedésének fejlesztése, a Hatvan és Füzesabony közötti szakasz korszerűsítése, a szolnoki vasútállomás felújítása, a Nagykáta-Újszász szakasz és a Budapest-Szeged fővonal rekonstrukciója, Győr elővárosi közlekedésének létrehozása, a Budapest-Győr vonal szakaszos felújítása, a Székesfehérvár-Szombathely vonal korszerűsítése, a balatoni vonalak kapacitásbővítésének előkészítése, Székesfehérvár intermodális csomópontjának kiépítése, a pécsi fővonal átfogó modernizálásának előkészítése, az észak-déli vasúti körfolyosó fejlesztése, valamint a Szombathely-Kőszeg vonal villamosítását. A budapesti beruházások közül többek között a Nyugati és a Rákosrendező körüli területek és vágányok, a Déli pályaudvar, valamint a főváros nyugati vasúti kapujának fejlesztését említette, a déli körvasút kivitelezésében pedig "szigorú megrendelői fellépést" ígért.
Vitézy Dávid közölte: a Baross Gábor Program megkezdésével előfordulhatnak olyan időszakok, amikor egyszerre 4-5 fővonalon is lesz felújítás, de a most kezdődő előkészítések a következő kormányzati ciklusok vasúti beruházásait is megalapozhatják.
A közlekedési és beruházási miniszter a budapesti Rákospalota-Újpest vasútállomáson kiemelte, a bemutatott terv szerint a kohéziós forrásokból 1100 milliárd forintot, az RRF forrásokból 700 milliárd forintot, EIB hitelből 400 milliárd forintot terveznek költeni, koncessziós konstrukcióban 400 milliárd forintnyi beruházást terveznek, emellett 950 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás született az új 2028-2034 közötti uniós programozási ciklus projektjeinek indítására.
A miniszterelnöknek felvettették, hogy a gyanú szerint Lázár János volt közlekedési miniszter közpénzt használhatott fel az úgynevezett Lázárinfók során, amire Magyar Péter azt felelte, hogy véleménye szerint ezügyben nem is kell feljelentést tenni, mert mind az ügyészségnek, mind az Állami Számvevőszéknek hivatalból el kell indítania az eljárást. Hozzátette, biztos abban, hogy a Vitézy Dávid vezette minisztérium a rendelkezésére álló információkat, dokumentumokat, elszámolásokat átadja a hatóságoknak.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy amikor a sajtótájékoztatóra indult, egy férfi a Nyugati pályaudvaron hátulról leköpte. Orbán Viktorra, a Fidesz elnökére és Lázárra Jánosra utalva azt mondta, ők beszélnek önkényről, a jogállam leépüléséről, fenyegetőzésekről, miközben a megmaradt "propagandájuk" gyűlöletet kelt, ami miatt még mindig vannak félrevezetett emberek. Hangsúlyozta, nem haragszik a férfira, feljelentést sem tesz ellene, de azt javasolta neki, hogy legközelebb "legyen bátrabb, mint a Fidesz és, mint Orbán, szemből köpjön le".
A sajtótájékoztató végén Magyar Péter azon véleményének is hangot adott: most nemcsak a magyar vasútfejlesztés vizsgázik, hanem a sajtó is azzal kapcsolatban, hogy a magyar emberek életét valóban érintő hírekről miként számolnak be. A miniszterelnök szerint nagyon fontos lenne, hogy minden magyar emberhez a valóban fontos hírek jussanak el, akár kritikus formában is. Szomorúnak ítélte, hogy miközben egy 3500 milliárd forintos beruházásról szóló tájékoztatón egyes nagy hírportálok nem jelennek meg, "egy tíz százalék felé közelítő, széteső, bűnözőkből álló csapatnál vergődnek" - utalt az Orbán Viktor Fidesz-elnök által tartott sajtótájékoztatóra.
Megérdemlik a magyar emberek, hogy akár a TV2-n, akár az Origón, akár a HírTV-n, akár a Telexen, vagy más fórumon a valóságról tájékoztassák őket - közölte a kormányfő.
A sajtótájékoztató végén a miniszterelnök és a miniszter vonattal utazott vissza a Nyugati pályaudvarra, majd gyalog indult a Miniszterelnökség Alkotmány utcai épületébe, a kormányülésre.
